Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter gúnyos megjegyzést tett a magyar szurkolókra: „Elsírják magukat a férfiak, mert nem jut ki a magyar válogatott a világbajnokságra… Csak ennyit kell elmondani a mai Magyarországról, és nagyon sokat tudunk róla”.
Ez a kijelentés egyszerűen felfoghatatlan és szégyenteljes. Tűpontosan megmutatja azt a gőgös, elidegenedett szemléletet, amely képtelen megérteni a közösségi összetartozás élményét.
Miért érthetetlen ez a miniszteri álláspont?
- A nemzeti mez nem tárgy, hanem jelkép: Egy nemzeti csapat meccsén a szurkoló nem csupán 22 játékost lát a pályán, hanem a közös történelmet, a nemzeti identitást és a reményt. A síró szurkoló nem a gyengeség, hanem a szenvedély és az őszinte elkötelezettség bizonyítéka.
- Az érzelmek lenézése és kioktatása: Különösen visszatetsző, amikor egy oktatásért felelős vezető gúnyolja ki az emberek tiszta, nemzeti érzelmeit. Ha a közoktatásért felelős tárca élén álló miniszter nem érti meg, miért tud egy nemzeti csapat ennyi embernek ennyi mindent jelenteni, az komoly hiányosságokra utal.
- Hideg technokrácia a közösségi élmény ellen: Ahelyett, hogy megértenék és értékelnék a közösségépítő erőt, inkább lenézik azt. A szurkolók kinevetése nem a mai Magyarországról árul el sokat, hanem arról a szűklátókörűségről, amely képtelen feldolgozni a nemzeti összetartozás érzését.
A sport iránti szenvedély, a címer iránti tisztelet és a nemzeti büszkeség nem elméleti kérdés, és nem is egy lekezelő megjegyzéssel intézhető el. Ezt nem megérteni kell – ezt érezni kell!
