Szombathely problémáját 126 másik településsel fizettetnék meg?

A hivatalos westhull.hu oldalon elérhető tanácsülési jegyzőkönyvek tanúsága szerint a szombathelyi polgármester már egy éve azon dolgozik, hogy a kistelepülések közös forrásaiból tömje be a szombathelyi lyukakat. A hivatkozási alap az Erdei iskola úti hulladéklerakó ügye, amelyet Nemény András igyekezett úgy beállítani, mintha az 40 másik település közös tragédiája lenne.

A tények ezzel szemben makacs dolgok:

• Kizárólagos tulajdon: A lerakó érintett része a szombathelyi önkormányzati tulajdonú SZOVA Np Zrt. kizárólagos tulajdonában és üzemeltetésében van.
• A lakosság semmit sem érezne: 2023. július 1. óta a hulladékgazdálkodást a MOHU MOL Zrt. végzi országos koncesszióban. Ha a szombathelyi lerakó betelik, a MOHU egyszerűen másik térségi lerakóba irányítja a hulladékot – a lakosság ebből, ahogy eddig sem, úgy ezután sem vett volna észre semmit.

Akkor miért ég a ház? A polgármester maga ismerte el a jegyzőkönyv szerint, hogy a lerakó bővítése 900 millió forintba, míg a bezárás utáni kötelező rekultiváció (környezetvédelmi helyreállítás) 3 milliárd forintba kerülne. Ez az a gigantikus számla, amit a SZOVA és a szombathelyi városvezetés képtelen kigazdálkodni.

Teljes a felháborodás: Nem hagyják elherdálni a 127 település közös vagyonát

Látva a szombathelyi nyomásgyakorlást, a Társulási Tanács tagjai nemcsak hogy nem értettek egyet Szombathely polgármesterével, hanem a kistelepülések vezetői határozottan és felháborodva utasították vissza a javaslatot. Többször is hangsúlyozták: ez a beruházás kizárólag a szombathelyi cégnek és Szombathely városának biztosítana előnyt.

A vidéki polgármesterek egyértelművé tették: a megoldás keresése nem a Társulás feladata, és a 127 település közös vagyonát szigorúan tilos egyetlen szombathelyi érdekcsoport céljaira elpazarolni.

Pedig a SZOVA és a városvezetés mindent megpróbált: még egy „szakmai napot” is szerveztek, ahol a meghívott szakértő a legnagyobb meglepetésükre szintén kimondta, hogy a Társulás jogilag és szakmailag sem segíthet így a városon. Ekkor lépett életbe a B-terv: ha nem adnak pénzt szép szóval, a működést kell ellehetetleníteni.

Ellehetetlenítés mint taktika: Így bénították meg a Társulást

A politikai felelősség ebben a körben Dr. Horváth Attila szombathelyi alpolgármestert és egyben a Társulás elnökét terheli, aki a jegyzőkönyvek szerint ahelyett, hogy a 127 település érdekeit képviselte volna, Szombathely alpolgármestereként járt el:

1. Szakmaiatlan tisztogatást végzett: A Tanács többségi és kifejezett akarata ellenére lecserélte azokat a tapasztalt munkatársakat, akik nem voltak hajlandók az ő elképzeléseit követni, a Nemény Andrással közös „bizalomvesztésre” hivatkozva.
2. Költségvetési és adminisztratív mulasztások: Az ígért új szakmai koncepciók sosem készültek el. Az elnök a törvényi határidőig nem terjesztette be a költségvetést, és többször szándékosan elmulasztotta a szabályos helyettesítését, amivel meghiúsította a 2026. évi költségvetés időben történő meghozatalát.
3. Pénzügyi hanyag kezelés: Miközben Nemény András a Tanácsot vádolja a pénzeszközök le nem kötése miatt, ez valójában elnöki hatáskör, aminek Horváth Attila hónapok óta nem tett eleget.

A szombathelyi közgyűlés elé tárt beszámoló szerint persze a Tanács a hibás, és ezért „ki kell lépni”. Jól felépített koncepció – csak a felháborodott vidéki polgármesterek közbeszóltak.

Ez is érdekelhet: SZOVA botrány

A bűvös szám: 850 millió forint. Ismerős?

A színjáték végére a legfontosabb kérdés teszi fel az i-re a pontot. Dr. Horváth Attila nyilatkozata szerint Szombathely a kilépéssel egyidejűleg 750-800 millió forintot, plusz további 90 millió forintot – azaz összesen nagyjából 850 millió forintot követel magának a közös kasszából.

Nézzük csak a számokat közelebbről: Az Erdei iskola úti lerakó tervezett bővítési költsége: 900 millió forint. A Szombathely által követelt kilépési összeg: ~850 millió forint.

A képlet pofonegyszerű és átlátható. A szombathelyi városvezetés egy előre kitervelt, tudatos forgatókönyv szerint próbálta megvádolni és megkerülni a kistelepülések társulását, hogy a szakadást előidézve pont annyi pénzt zsaroljon ki a rendszerből, amennyi a saját, bajban lévő cégük beruházásához szükséges.

Összegzés: Ki fizeti meg a számlát?

A közgyűlési szünet és a polgármester hirtelen haragja nem a véletlen műve volt. A vidéki polgármesterek felháborodott levele dokumentumokkal alátámasztva rántotta le a leplet a manipulációról. A felelősen gondolkodó szombathelyi képviselők feleszmélése kis híján élő adásban, a tévéközvetítés nagy nyilvánossága előtt buktatta meg a projektet.

A szombathelyi polgároknak és a környező települések lakóinak joga van tudni: a városvezetés saját politikai és gazdasági túlélése érdekében hajlandó felégetni a regionális együttműködés hídjait. Ideje lenne, hogy a SZOVA vezetői és a városirányítás ne bűnbakokat keressen, hanem elszámoljon a valós számokkal és a jegyzőkönyvekben rögzített mulasztásokkal!