Miért telik be a szombathelyi hulladéklerakó? Avagy háromból kettő nem oda való! VIDEÓ!!

Hónapok óta cikkek sorozata jelenik meg a sajtóban érzékenyítve ezzel Szombathely lakosságát, hogy mennyire nagy gondot okoz Szombathelynek és a SZOVA NP Zrt-nek hogy az Erdei iskola úton lévő, a cég üzemeltetésében lévő hulladéklerakó betelik. A cég stratégiai fontosságot emleget a 2026. évi üzleti tervében, illetve a polgármester is több nyilatkozatot tett már azügyben, hogy szükséges a lerakó bővítése, melyhez a 3 ütemű tervek már elkészültek és az első ütem kivitelezéséhez közel 1 milliárd forintra lenne szükség.

Mivel a lerakó a tervek szerint 2027. első negyedévében betelik, így sürgősen forrásokat kell keresni a bővítési munkák közbeszerzési eljárásának elindításához. Meg is találták a szerintük legjobb megoldást. A város kilép abból a társulásból, mely, ahogy ők fogalmaztak, már nem szolgálja Szombathely érdekeit és követeli a szerinte neki járó vagyont. Teszi mindezt anélkül, hogy a kilépés társulásra gyakorolt hatásait előzetesen vizsgálták volna, felmérve ezzel, hogy a megye településeinek közel fele vajon milyen helyeztbe kerülhet a hirtelen döntésük következtében.

A Szova Np Zrt ahogy ezt a cég a Szombathelyi Közgyűlés terjesztett éves beszámolóiból és üzleti terveiből is látszik, évek óta üzemelteti a hulladéklerakót, melyből 200-250 millió forintos éves bevétele keletkezik. Az is kiolvasható a jelentésekből, hogy ez a bevételi forrás rendkívül fontos a cég számára, hisz a tevékenységei közül a hulladékgazdálkodás, és azon belül pontosan a lerakó üzemeltetése az, amely a leggazdaságosabb. Ezért is gondolhatná mindenki, hogy a fentiek miatt a lehető legnagyobb szakmai hozzáértéssel kezeli a cég a lerakót, hisz annak esetleges idő előtti betelése semmiképp sem szolgálná az érdekeiket.

A SZOVA Np Zrt mint a MOHU MOL Zrt szerződött koncessziós partnere a honlapján található információk alapján a közszolgáltatással összefüggő hulladékgyűjtési, szállítási feladatokat is végez, elszállítja mindazokat a szerves és szervetlen hulladékokat, melyek a lakóépületekben, közintézményekben, közterületeken keletkeznek. Lomtalanít, házhoz menően szelektív hulladékot gyűjt, zöldhulladékot gyűjt és az Erdei iskola úti hulladéklerakóban biztosítja az egyéb hulladékok lerakásának lehetőségét.

A cég honlapján 2026. márciusban jelent meg az a lakossági tájékoztató, mely szerint 2026. április 1-től visszavonásig meghosszabbításra kerül a külsős beszállítóktól (cégek és magánszemélyek) érkező hulladékok átvételének szüneteltetése, ugyanakkor továbbra is biztosítják a tiszta építési-bontási hulladékok (kizárólag beton, tégla, cserép, illetve ezek keveréke) leadásának lehetőségét.

De milyen hulladék is kerülhet a lerakóba? Erről a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet pontos meghatározást ad:

„ 5. § (1) * Lerakással kizárólag előkezelt hulladék ártalmatlanítható, kivéve a 2. számú melléklet 2.1.–1. táblázatában felsorolt inert hulladékot, valamint azt a hulladékot, amelynek előkezelés nélkül történő lerakását – olyan kezelési technika hiányában, amely csökkentené a hulladék mennyiségét vagy annak az emberi egészségre vagy a környezetre való veszélyességét – a környezetvédelmi hatóság engedélyezte.”

Miért is ez a törvényi előírás? Az Európai Unió szigorú vállalásokat ír elő a hulladékgazdálkodás javítására, a körforgásos gazdaság elérésére és a hulladéklerakás drasztikus csökkentésére. A tagállamoknak kötelezően el kell érniük, hogy 2035-re legfeljebb 10%-ra csökkenjen a lerakókban elhelyezett települési hulladék aránya.

A szombathelyi szemétmutyi: Milliárdos blöffel és szakmai csőddel ássa el a jövőnket a SZOVA

A szelektíven gyűjtött hulladék ugyanis az állam tulajdona. A begyűjtött és megfelelően szétválogatott másodnyersanyagok a körforgásos gazdaság részeként újrahasznosításra kerülnének – már ha lenne a városban egy olyan szakmailag kompetens, felelős szolgáltató, amely képes és akar is eleget tenni a 21. századi követelményeknek.

És mi történik mindezek ellenére Szombathelyen?

Ahelyett, hogy egy modern, európai szintű, körforgásos hulladékgazdálkodást látnánk, a SZOVA NP Zrt. bemutatja a tökéletes szakmai tehetetlenség és a gátlástalan profitéhség iskolapéldáját. Miközben a városvezetéssel karöltve hónapok óta sírnak a sajtóban, hogy az Erdei iskola úti lerakó 2027 elejére menthetetlenül betelik, elfelejtik hozzátenni a legfontosabbat: ez a katasztrófa az ő alkalmatlanságuk és elhibázott üzletpolitikájuk egyenes következménye.

Háromból két dolog ugyanis, amit oda hordanak, egyszerűen nem oda való. A SZOVA azonban a füle botját sem mozdítja, mert a zöld átállás helyett sokkal kényelmesebb a lakosságot riogatni, és zsarolással milliárdokat kizsarolni a rendszerből.

A SZOVA legnagyobb bűne: Aranytojást tojó tyúk a fenntarthatóság felett

A SZOVA éves beszámolói és üzleti tervei feketén-fehéren leleplezik a cég képmutatását. A hivatalos dokumentumokból kiderül, hogy a cég legnyereségesebb, „leggazdaságosabb” tevékenysége pontosan a hulladéklerakó üzemeltetése, ami évente 200-250 millió forintos tiszta hasznot hoz a konyhára.

Itt van a kutya elásva. A SZOVA-nak pénzügyileg egyáltalán nem érdeke a környezetvédelem.

• Minél több szemetet nyomnak össze és ásnak el a földbe, annál többet mutat a hídmérleg, és annál több millió csorog be a cég kasszájába.
• Ha a SZOVA valóban betartaná a 20/2006. KvVM rendeletet, és kizárólag megfelelően előkezelt, válogatott hulladékot engedne a lerakóba, akkor ez a zsíros bevételi forrás elapadna.

A cég tehát asszisztál a környezetkárosításhoz, mert a profit fontosabb, mint az uniós jogszabályok vagy a szombathelyiek jövője. Az Európai Unió által előírt 2035-ös cél – miszerint a lerakott hulladék arányát 10% alá kell szorítani – a SZOVA olvasatában nem elérendő cél, hanem a saját üzleti modelljük közvetlen fenyegetése.

Adminisztratív bűvészmutatványok a lakosság kárára

Ahelyett, hogy valódi, strukturális reformokat vezetnének be, a SZOVA látszatintézkedésekkel és adminisztratív korlátozásokkal operál. A 2026 tavaszán kiadott lakossági tájékoztatójuk, amely „visszavonásig” megtiltotta a külsős beszállítóknak a hulladék leadását, egy gigantikus beismerő vallomás. A cég képtelen menedzselni a rábízott infrastruktúrát.

A „tiszta” építési-bontási hulladék (beton, tégla) átvételének fenntartása pedig újabb kabaré. Miért a lerakót terhelik ezzel a hatalmas súlyú, de inert anyaggal, amikor azt már rég külső, erre szakosodott telepeken kellene ledarálni és útépítéseknél újrahasznosítani? Azért, mert a SZOVA-nak kell a köbméter, kell a súly, és kell az érvelési alap a bővítésre.

Egymilliárdos zsarolás és a térség felgyújtása

Mivel a SZOVA és a városvezetés elaludta az elmúlt éveket, most jött a pánik: kell az 1 milliárd forint az újabb szemétkazetta első ütemére. A megoldásuk? Destruktív politikai és gazdasági háború.

Szombathely kiléptetése a térségi hulladékgazdálkodási társulásból, és a vagyon agresszív követelése nem más, mint egy kétségbeesett, útonálló akció. Úgy akarnak egymilliárdot kisajtolni a rendszerből, hogy közben a megye településeinek közel felét, több tízezer embert sodornak teljes bizonytalanságba, teljesen felrúgva a térségi szolidaritást. Mindezt egy olyan elavult technológia miatt, amit az EU hamarosan teljesen be fog tiltani.

A SZOVA menedzsmentjének fel kell tenni a kérdést: Hogy számolnak el a szombathelyiek felé azzal, hogy egy olyan feneketlen kútba – a nyers szemét földbe ásásába – akarnak beleölni egymilliárd forintot, ami szakmailag, jogilag és erkölcsileg is halott projekt? Miért a szomszédos falvakat és a korábbi partnereket kell kifosztani azért, mert a holding képtelen volt egy normális válogatóművet vagy korszerű logisztikát kiépíteni?

Összegzés: A SZOVA a város nyakán maradt kolonccá vált

A szombathelyi hulladéklerakó idő előtti betelése nem vis maior, és nem is a lakosság hibája. Ez a SZOVA NP Zrt. menedzsmentjének teljes szakmai csődje.

A cég évek óta a legkönnyebb ellenállás irányába ment: zsebre tette a lerakóból származó százmilliókat, miközben a valódi munkát – a szelektálás drasztikus növelését, a biohulladék teljes kiszűrését és a lakosság érdemi kiszolgálását – elszabotálta. A 3 ütemű bővítési terv nem a jövő stratégiája, hanem a SZOVA bűneinek elfedésére szolgáló, méregdrága szőnyeg, ami alá be lehet söpörni a problémát. Ha a városvezetésnek van még minimális szakmai józan esze, akkor nem asszisztál ehhez az egymilliárdos blöffhöz, hanem radikálisan átvilágítja, és sarokba szorítja a saját, lusta és profitéhes cégét.