Május és július között még úgy tűnt, sikerül valamelyest kordában tartani a költségvetési folyamatokat. Augusztusban azonban történelmi nagyságú hiány szakadt a nyakunkba: egyetlen hónap alatt 2311,2 milliárd forinttal nőtt a központi alrendszer deficitje. Az év első nyolc hónapjában már 5169,1 milliárd forintnál jár a hiány.
Ha valaki csak a nyári hónapokat nézte, könnyen azt gondolhatta, hogy rendbe jön a magyar költségvetés.
Május és július között ugyanis összesen 991,9 milliárd forintos többlet keletkezett a központi alrendszerben. A júliusi adat különösen látványos volt: 524,3 milliárd forintos többlettel zárt a hónap. (Pénzcentrum)
Csakhogy az augusztusi adat mindent átírt.
2311 milliárdos hiány egyetlen hónap alatt
A Pénzügyminisztérium szeptember 8-i tájékoztatása szerint augusztusban 2311,2 milliárd forintos hiány keletkezett.
Ezzel az év első nyolc hónapjának kumulált deficitje 5169,1 milliárd forintra emelkedett. Ez már a parlament előtt lévő, módosított éves hiánycél 72,7 százaléka. (MTI)
A kontraszt meglehetősen látványos:
május–július: +991,9 milliárd forint
augusztus: –2311,2 milliárd forint
Vagyis az augusztusi mínusz több mint kétszer akkora volt, mint amekkora többlet összejött a három megelőző hónapban.
A kormány szerint az uniós programok miatt ugrott meg
A kabinet magyarázata szerint az augusztusi kiugró hiány jelentős részét az uniós helyreállítási programok előfinanszírozása okozta.
A PM adatai szerint az RRF-programok előfinanszírozása önmagában 2186,9 milliárd forinttal növelte az augusztusi kiadásokat. Ha ezt az egyszeri tételt kiszűrjük, az augusztusi hiány 124,3 milliárd forint lett volna. (MTI)
Ez fontos körülmény, de nem változtat azon, hogy a pénzforgalmi költségvetésben az államnak ezt az összeget elő kellett teremtenie.
Ráadásul az uniós pénzek előfinanszírozása nem elszigetelt kérdés. A kormány augusztusban maga is arra hivatkozott, hogy az idei költségvetés módosítása szükségessé vált, mert a korábban tervezett pálya már nem tükrözte a tényleges folyamatokat. (Kormány.hu)
3,7 százalékból 7,5 százalék
Talán még beszédesebb a történet, ha az eredeti költségvetési tervet nézzük.
A 2026-os büdzsét még 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal fogadták el. A kormány augusztus végén benyújtott módosítása azonban már 7,5 százalékos hiánnyal számol. (Parlamonitor)
Ez nem egyszerű technikai korrekció.
Az eredeti hiánycél csaknem megduplázódott.
A kormány ezt azzal magyarázza, hogy az átvilágítás során jelentős, korábban nem megfelelően figyelembe vett tételeket találtak, és a költségvetésnek a „valóságot” kell tükröznie. (Kormány.hu)
A politikai felelősség kérdésében azonban már eltérnek az értelmezések. A kormány több problémáért a korábbi döntéseket és a korábbi kormány gazdálkodását okolja, miközben a jelenlegi kormány feladata, hogy az év hátralévő részében kezelje a kialakult költségvetési helyzetet. (Kormány.hu)
A kedvező nyári számok után jött a hidegzuhany
A május–júliusi adatok ezért önmagukban félrevezető képet adhattak volna.
A három hónap alatt felhalmozott 991,9 milliárdos többlet valóban jelentős volt, de augusztusban ennek több mint kétszerese tűnt el a havi egyenlegben. (Pénzcentrum)
Ráadásul az első négy hónapban már eleve 3849,8 milliárd forintos hiány keletkezett. Így a nyár eleji javulás sem tudta érdemben visszafordítani az év elején kialakult költségvetési pályát. (Pénzcentrum)
Nem csak az augusztusi szám az aggasztó
A probléma ennél szélesebb.
Az év közben elfogadott módosítás szerint az állam már nem a januárban elfogadott 3,7 százalékos hiánypályával számol. A cél több mint kétszeresére, 7,5 százalékra emelkedett. (Parlamonitor)
Közben az MNB adatai szerint június végén a GDP-arányos államadósság 75,1 százalékon állt, júliusban pedig a kormányzati értékpapírok állománya 60 735 milliárd forint volt. (Magyar Nemzeti Bank)
Vagyis miközben a politikai kommunikációban hónapról hónapra megjelenhetnek kedvező részadatok, a teljes kép jóval nehezebb.
A kérdés most már az: ki fizeti meg az árát?
Az államháztartásban nincs ingyenpénz. Ha a kiadások meghaladják a bevételeket, a különbséget finanszírozni kell.
A kormány szerint az augusztusi rekordhiány mögött elsősorban az uniós programok előfinanszírozása áll, és az ilyen egyszeri tételek nélkül lényegesen kisebb lenne a deficit. (MTI)
Ez azonban legfeljebb az augusztusi kiugrás magyarázata. Az év egészének problémáját nem tünteti el: az első nyolc hónapban így is 5169,1 milliárd forintos hiány halmozódott fel, miközben az eredetileg tervezett hiánypályát időközben 7,5 százalékra kellett módosítani. (MTI)
A számok tehát most már nehezen magyarázhatók pusztán egy-egy jó hónappal.
Három hónapnyi javulás után augusztusban jött a 2311 milliárdos feketeleves. A magyar költségvetés pedig továbbra is messze van attól a pályától, amelyet az év elején még hivatalosan terveztek.
