Marad a rendkívüli jogrend!

A kormány bejelentette, hogy az év végéig meghosszabbítja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Bár a hivatalos kommunikáció a biztonság garantálásával indokolja a döntést, a jogi és gazdasági elemzők szerint a rendkívüli jogrendek folyamatos fenntartása komoly aggályokat vet fel a jogállamiság és az államháztartás szempontjából.

A szeptember 7-én lejáró intézkedést a legújabb határozat értelmében 2026. december 31-ig tolta ki a kabinet. A döntés értelmében a hatóságok továbbra is kiterjesztett jogkörökkel járhatnak el, az állam pedig mentesül több olyan átláthatósági kötelezettség alól, amely normális jogrendben kötelező lenne.

A megszokottá vált „rendkívüliség”

Magyarországon az elmúlt évtizedben szinte állandósultak a különleges jogrendek és válsághelyzetek. Ami eredetileg átmeneti, krízishelyzetekre szabott jogi eszköz lett volna, az a mindennapi kormányzás szerves részévé vált.

A jogvédő szervek és alkotmányjogászok már többször rámutattak:

 Csökkenő parlamenti kontroll: A rendkívüli jogrendek szűkítik a fékek és egyensúlyok rendszerét.

 Átláthatatlanság: A rendkívüli intézkedésekre hivatkozva lényegesen könnyebb elkerülni a nyilvános társadalmi egyeztetéseket és a transzparens döntéshozatalt.

 Kiszámíthatatlanság: A gazdasági szereplők számára a rendeleti úton hozott vagy gyorsított jogszabályok bizonytalan üzleti környezetet teremtenek.

Brüsszeli bírságok és az adófizetők számlája

A válsághelyzet fenntartása nem csupán elvi és jogi kérdés, hanem súlyos anyagi vonzata is van. Az Európai Unió intézményeivel fennálló jogvita és a nemzetközi normákkal való szembementel miatt kiszabott büntetések összege már az egymilliárd eurós határhoz közelít.

Miközben a kormány a döntést a határok védelmével és a biztonsággal magyarázza, a bírálók szerint a jogi ellentmondások feloldatlansága súlyos árat követel. Az uniós források elakadása és a büntetőcédulák végül mind a magyar adófizetők pénztárcáját terhelik, miközben az egészségügyben, az oktatásban és az infrastruktúrában tátongó hiányokat kellene fedezni.

Állandó kríziskommunikáció a struktúrák átrendezése helyett

A kritikusok úgy vélik, hogy a rendkívüli állapotok állandósítása a politikai kommunikáció kényelmes eszköze is egyben: lehetőséget ad arra, hogy a kormányzat fenntartsa a krízishangulatot, miközben a valódi, strukturális reformok elmaradnak.

Kérdéses, hogy a december végéig tartó újabb hosszabbítás után sikerül-e olyan hosszú távú, az európai joggal is harmonizáló keretrendszert kialakítani, amely garantálja a biztonságot, de visszatér a transzparens, normális jogrendhez – vagy a válsághelyzet hivatkozási alap marad a jövőben is.