Amikor azt halljuk a hírekben, hogy a forint történelmi csúcsokat döntöget az euróval szemben, a többségünk hajlamos pezsgőt bontani. Végül is ki ne örülne annak, ha a külföldi nyaralás kevesebbe kerül, vagy ha olcsóbban rendelhetünk termékeket a nemzetközi webshopokból?
A gazdaság egésze számára azonban a túl erős forint korántsem akkora áldás, mint amilyennek elsőre tűnik. Bár a fogyasztói oldalon vannak előnyei, a hazai vállalatok, a multinacionális cégek és végső soron maguk a magyar munkavállalók is komoly árat fizethetnek a túlságosan izmos hazai valutáért.
Nézzük meg közelebbről, miért jelent komoly fejtörést a gazdasági döntéshozóknak, ha a forint túllő a célon!
1. Drága magyar munkaerő a multinacionális cégek szemében
Magyarország gazdaságának egyik legfontosabb tartóoszlopa a nálunk tevékenykedő multinacionális vállalatok jelenléte. Ezek a cégek – az autógyáraktól kezdve a szolgáltatóközpontokig (SSC) – globális szinten gondolkodnak, és a könyvelésüket, valamint a bevételeiket euróban (vagy dollárban) kezelik.
Amikor a forint jelentősen megerősödik, az egy multinacionális cég számára azt jelenti, hogy ugyanannyi euróért cserébe sokkal kevesebb forintot kap. Mivel a magyarországi dolgozók bérét, a gyárak rezsijét és a helyi adókat forintban kell kifizetniük, a működési költségeik euróban kifejezve hirtelen megugranak.
Példa: Ha egy cégnek 400 000 forintot kell kifizetnie egy munkavállalónak, az 400-as euróárfolyam mellett pontosan 1000 euróba kerül a multinak. Ha viszont a forint megerősödik és az árfolyam 350-re vált, ugyanez a 400 000 forintos fizetés már közel 1143 eurójába fog kerülni a cégnek.
Ez a láthatatlan drágulás rontja az ország versenyképességét, és arra késztetheti a külföldi befektetőket, hogy a beruházásaikat inkább olyan szomszédos országokba vigyék, ahol olcsóbban tudnak termelni.
2. A magyar termékek elveszítik a versenyelőnyüket a régióban
Nemcsak a munkaerő, hanem a Magyarországon előállított termékek is megdrágulnak a külföldi vásárlók számára. Ha a forint erős, a magyar exportőrök (például a hazai élelmiszeripari vagy gépipari cégek) kénytelenek magasabb eurós árat kérni a termékeikért külföldön, hogy a forintban felmerülő költségeiket fedezni tudják.
Ez azt eredményezi, hogy a magyar áruk drágábbá válnak a környező országok (példanyul Lengyelország, Románia vagy Szlovákia) hasonló termékeihez képest. Ha a külföldi vevő olcsóbban kapja meg a lengyel húst vagy a román alkatrészt, a magyar export visszaesik, ami munkahelyek elvesztéséhez és a gazdasági növekedés lelassulásához vezethet.
Ez is érdekelhet: Alig 2 hónapja kormányon: Közel egymilliárdos állami gyorssegély a Tisza Párt alapítványának
3. Befagynak a bérek, elmaradnak a fizetésemelések
A munkavállalók szempontjából a legfájóbb pont az, hogy az erős forint közvetlen hatással van a bértárgyalásokra. Mivel a multinacionális vállalatok euróban kifejezett bérköltségei az erős forint miatt eleve megemelkedtek (ahogy azt fentebb láttuk), a vezetőség sokkal óvatosabbá válik.
Ha a profitmarzsok szűkülnek a kedvezőtlen árfolyam miatt, a cégek befékezik a béren kívüli juttatásokat és a fizetésemeléseket. Hiába termel jól a magyar gyáregység, ha az anyavállalat azt látja, hogy a forint ereje miatt a magyar munkaerő fenntartása „drágává” vált, az itthoni menedzsment keze le lesz kötve: a bérek növekedése lelassul vagy teljesen megáll.
4. Miért nem lesznek olcsóbbak az itthoni boltokban a termékek?
Joggal merül fel a kérdés: Ha erős a forint, és emiatt olcsóbb az import, akkor miért nem zuhannak be az árak a magyar boltokban?
Sajnos a kiskereskedelem nem így működik. Az árak rugalmatlanok lefelé. A kereskedők a következő okok miatt nem adják oda olcsóbban a termékeket:
- Hosszú távú szerződések: A nagy láncok hónapokkal korábban fixált árakon és árfolyamokon szerződnek a beszállítókkal, így az aktuális napi árfolyamnyereség nem jelenik meg azonnal a polcokon.
- Magas belföldi költségek: Az üzletek fenntartása (bérleti díjak, hazai energiaárak, szállítási költségek és adók) forintban merül fel, és ezek nem csökkennek attól, hogy a forint erős.
- Tartalékképzés: A kereskedők gyakran lenyelik az árfolyamnyereséget, hogy felkészüljenek azokra az időszakokra, amikor a forint újra gyengülni fog.
Összegzés: A kulcs az egyensúly
A gazdaságnak se a túl gyenge, se a túl erős forint nem tesz jót. A túlzottan gyenge valuta elértékteleníti a megtakarításokat és elszállítja az inflációt, míg a túlságosan erős forint megbénítja az exportot, elriasztja a multikat és befagyasztja a béreket.
A fenntartható gazdasági fejlődéshez egy kiszámítható, stabil és a környező országokhoz képest versenyképes árfolyamra van szükség. Az arany középút megtalálása a legnagyobb kihívás, de a gazdaság hosszú távú egészsége érdekében elengedhetetlen.
