Három, országos politikai vihart kiváltó történet került ismét a figyelem középpontjába. Fürcht Pál volt főügyész parlamenti meghallgatásán új részletek hangzottak el Varga Judit szerepéről és a Rogán Antalhoz kötött ügyészségi iratmanipulációs vádakról. Eközben a Szőlő utcai ügyben is jelentős ügyészségi döntés született. A fejlemények több korábbi állítást megkérdőjeleznek, de a meghallgatás újabb, rendkívül súlyos kérdéseket is felvetett a hatósági eljárások esetleges befolyásolásával kapcsolatban.
1. Varga Judit tudott a Schadl–Völner-ügyről? Megszólalt a volt főügyész
A 2026. október 21-i parlamenti vizsgálóbizottsági meghallgatáson Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője részletesen beszélt a Schadl–Völner-ügy nyomozásának körülményeiről.
A meghallgatáson kijelentette: az eljárás során úgy látták, hogy Varga Judit akkori igazságügyi miniszter nem tudott a vizsgált visszaélésekről.
Fürcht szerint még az is felmerült, hogy Vargát együttműködőként vonják be a nyomozásba, de erre végül nem került sor.
A korábbi, Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel miatt külön vizsgálat is indult. Az ügyészség 2024 júniusában megszüntette ezt az eljárást, miután nem talált bizonyítékot arra, hogy Varga Judit feljelentési kötelezettséget mulasztott volna el.
A legújabb meghallgatás tehát alátámasztotta az ügyészség korábbi álláspontját, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a Schadl–Völner-ügy valamennyi kérdése tisztázódott volna.
2. Rogán Antal emberei bejártak az ügyészségre? Fürcht Pál határozott választ adott
A Magyar Péter által 2024-ben közzétett hangfelvétel egyik legsúlyosabb állítása az volt, hogy Rogán Antalhoz köthető személyek befolyásolhatták a Schadl–Völner-ügy nyomozati iratainak tartalmát.
A felvételen Varga Judit arról beszélt, hogy Rogánék kihúzathatták a rájuk vonatkozó részeket.
Az ügyészség korábbi vizsgálata nem talált bizonyítékot ilyen iratmanipulációra.
Fürcht Pál a parlamenti bizottság előtt ennél is határozottabban fogalmazott.
Kijelentette, hogy amíg ő vezette a Központi Nyomozó Főügyészséget, nem fordult elő olyan eset, hogy Rogán Antal vagy emberei bejártak volna az ügyészségre iratokat eltávolítani, illetve neveket kihúzni.
A volt főügyész azt is közölte, hogy állítása igazolására műszeres vallomásellenőrzést is vállalna.
Ez jelentős kijelentés, hiszen a korábbi hangfelvétel egyik legnagyobb visszhangot kiváltó állítására reagál.
Fontos ugyanakkor, hogy a nyomozati anyag és a vádirat közötti különbség önmagában nem bizonyít manipulációt. A vádiratba az ügyészség által bizonyíthatónak tartott cselekmények kerülnek.
3. Szőlő utcai ügy: megszüntették az egyik legsúlyosabb gyanú miatti eljárást
A harmadik jelentős fejlemény a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatóját, Juhász Péter Pált érintő büntetőeljáráshoz kapcsolódik.
A HVG által ismertetett, szeptember 22-én kelt ügyészségi határozat szerint megszüntették a Bangó Sándor sérelmére feltételezett szexuális visszaélés és gyermekprostitúció kihasználása miatt folytatott eljárásrészt.
A határozatban az szerepel, hogy a vizsgált cselekmény nem bűncselekmény.
A döntés jelentős fordulat, mert Bangó Sándor korábbi állításai komoly társadalmi és politikai visszhangot váltottak ki.
Bangó ugyanakkor továbbra is fenntartja a beszámolóját.
Az eljárásrész megszüntetése nem jelenti a teljes Szőlő utcai ügy lezárását. Juhász Péter Pállal szemben más súlyos bűncselekmények gyanúja miatt továbbra is folyamatban van a nyomozás.
De van egy másik súlyos fordulat is: ki akarta leállítani a Schadl–Völner-ügyet?
Fürcht Pál meghallgatásán nemcsak a korábbi állítások cáfolatáról esett szó.
A volt főügyész szerint a Schadl–Völner-ügy előkészítő eljárását már annak kezdeti szakaszában felsőbb utasításra le akarták állítani.
Beszámolója szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat akkori vezetője figyelmeztette őt arra, hogy olyan utasítás érkezett, amelynek célja az eljárás megszüntetése volt.
Fürcht azt állította, hogy végül egy ügyészségi feljelentéssel sikerült megakadályozni a nyomozás leállítását.
A meghallgatáson arról is beszélt, hogy bizonyos iratmásolatok megsemmisítésére szóbeli utasítás érkezett, amelyet nem teljesítettek.
Ezek az állítások önmagukban is további vizsgálatot indokoló kérdéseket vetnek fel: ki adhatta az utasításokat, milyen célból, és pontosan kik tudtak azokról?
A meghallgatáson nem hangzott el minden részlet, egyes minősített információk tisztázása zárt ülésre maradhat.
Három történet, de a teljes igazság még nem minden részletében ismert
A mostani fejlemények fontos különbségekre világítanak rá.
Varga Judit esetében a volt főügyész nyilatkozata és a korábbi ügyészségi vizsgálat is azt támasztja alá, hogy nem bizonyították a korrupciós visszaélésekről való előzetes tudomását.
A Rogán Antal embereinek tulajdonított ügyészségi iratmanipulációt Fürcht határozottan tagadta, és a korábbi nyomozás sem igazolta a vádat.
A Szőlő utcai ügyben pedig egy konkrét eljárásrész megszüntetése jelent jelentős fordulatot, nem a teljes ügy lezárását.
Mindezek mellett a Schadl–Völner-nyomozás állítólagos leállítási kísérlete és az iratmásolatok megsemmisítésére vonatkozó utasítás újabb kérdéseket vet fel.
A közvéleménynek világos válaszok járnak
A három ügy egy közös tanulságot mindenképpen hordoz: a súlyos közéleti állítások bizonyítékokat és pontos megfogalmazást követelnek.
A politikusoknak és a nyilvánosság szereplőinek különbséget kell tenniük a gyanú, a tanúvallomás, az ügyészségi megállapítás és a jogerős bírósági döntés között.
Ha egy korábbi állítást a bizonyítékok nem támasztanak alá, azt nyilvánosan is tisztázni kell. Ha pedig egy volt főügyész egy eljárás megakadályozására irányuló utasításról számol be, annak körülményeit ugyanolyan alapossággal szükséges feltárni.
A legfontosabb kérdés nem az, hogy melyik politikai oldal milyen következtetést hirdet, hanem az, hogy minden érintett ügyben megismerhetők-e a bizonyítékok és az ellenőrizhető tények.
A magyar közéletben az elszámoltathatóságnak minden szereplőre azonos mércével kell vonatkoznia.
Források: Telex és 444 – Fürcht Pál 2026. október 21-i parlamenti meghallgatása; HVG – a Szőlő utcai ügy ügyészségi határozata; a Fővárosi Nyomozó Ügyészség 2024. júniusi megszüntető határozata.
