Ismét meredeken emelkedik a magyar költségvetési hiány, ami komoly aggodalmakra ad okot a gazdasági elemzők és a piacok körében. A legfrissebb adatok és módosítások alapján Magyarország idén az Európai Unió legmagasabb hiánycélját produkálhatja, ami súlyos kérdéseket vet fel a hazai gazdaságpolitika fenntarthatóságával kapcsolatban.
Elszálló számok és módosított tervek
A költségvetési folyamatok az elmúlt időszakban jelentős eltérést mutatnak az eredetileg meghatározott pályától. Míg a büdzsét korábban alacsonyabb deficittel és magasabb gazdasági növekedéssel tervezték, a valóság gyorsan átírta a számításokat: a várt GDP-bővülés elmaradása miatt a hiánycél meredeken megemelkedett, elérve a 7,5 százalékot.
A Pénzügyminisztérium korrigált számai szerint a pénzforgalmi hiány több ezermilliárd forinttal haladja meg a korábbi terveket. Ez a mértékű romlás az uniós összehasonlításban is az élmezőnybe – vagy inkább a sereghajtók közé – sorolja az országot, felidézve a korábbi évtizedek legsúlyosabb gazdasági egyensúlytalanságait.
Hitelekből finanszírozott működés
A növekvő hiány lefedésére a kormányzat újabb jelentős hitelfelvételekre kényszerül, ami közvetlenül növeli az államadósságot. A szakértők rámutatnak: az adósságráta ismételt emelkedése (amely megközelítheti a GDP 77,5 százalékát) komoly kockázatot jelent a forint árfolyamára és az ország hitelminősítésére nézve.
Noha a döntéshozók gyakran külső tényezőkre vagy az uniós kifizetések csúszására hivatkoznak, a független elemzők szerint a probléma gyökere a strukturális egyensúlyhiányban és a választási időszakok előtti túlköltekezésben keresendő. A gazdaságirányítás láthatóan képtelen érdemi fiskális fegyelmet tartani anélkül, hogy az ne veszélyeztetné a lakossági intézkedéseket vagy a megszorítások elkerülését.
Ki fizeti meg az árát?
A magas hiány és a halmozódó adósság következményeit végül a gazdasági szereplők és a lakosság kénytelen elviselni. A magas állami hiteligény felfelé hajtja a kamatokat, lassítja a magánszektor beruházásait, és növeli az inflációs nyomást.
Ahelyett, hogy a magyar gazdaság a fenntartható növekedés és a versenyképesség útjára lépne, az egyensúlyi mutatók romlása miatt az államháztartás állandó tűzoltásra kényszerül. Ha nem történik gyökeres fordulat a költségvetési politikában, az ország tartósan a magas adósság és a lassú növekedés csapdájában ragadhat.
