Olcsó trükk a patikában: miért csak látszatintézkedés a vényköteles gyógyszerek áfáinak csökkentése?

Forrás: Getty images

Hangzatos szalagcímek, megkönnyebbülést ígérő bejelentések és kommunikációs siker: a vényköteles gyógyszerek áfájának csökkentése papíron pontosan úgy néz ki, mint egy igazán szociális és polgárbarát lépés. A valóságban azonban, amikor a krónikus betegségekkel küzdő vagy idős emberek odaállnak a gyógyszertári pult elé, aligha fognak érezhető változást tapasztalni a pénztárcájukban.

A matematika nem hazudik: a 20 000 forintos példa

A vényköteles készítmények többsége Magyarországon már most is a kedvezményes, 5%-os áfakulcs alá tartozik (szemben a normál 27%-os kulccsal). Ha ezt az amúgy is alacsonykulcsos adót csökkentik tovább – például teljes áfamentességre (0%) –, a fogyasztói árban megjelenő tétel elenyésző marad.

Nézzük meg egy átlagos magyar nyugdíjas vagy krónikus beteg helyzetét, aki havi 20 000 Ft-ot költ vényköteles gyógyszerekre:

  • Jelenlegi állapot (5% áfa mellett):
    • Nettó ár: 19 048 Ft
    • Áfatartalom (5%): 952 Ft
    • Fizetendő összeg: 20 000 Ft
  • Áfacsökkentés után (0% áfa mellett):
    • Nettó ár: 19 048 Ft
    • Áfatartalom (0%): 0 Ft
    • Fizetendő összeg: 19 048 Ft

Tényleges megtakarítás: mindössze 952 Ft havonta (vagyis naponta alig 30 forint).

Egy olyan gazdasági környezetben, ahol az infláció, a megélhetési költségek és az élelmiszerárak folyamatosan terhelik a háztartásokat, havi kilencszáz forint megtakarítás még egy szerényebb költségvetésű családnál sem éri el az érdemi segítség küszöbét.

Miért csak látszatintézkedés az áfavágás?

A gyógyszerárak esetében az áfa csak a jéghegy csúcsa. A valódi terhet nem aforgalmi adó, hanem a következők jelentik:

  1. A vény nélkül kapható (OTC) szerek kimaradása: Az emberek döntő többsége a vényköteles orvosságok mellett rendszeresen vásárol vitaminokat, fájdalomcsillapítókat, köptetőket és egyéb, recept nélkül kapható készítményeket. Ezeket továbbra is a legmagasabb, 27%-os áfa terheli, ami azonnal elnyeli a vényköteles oldalon szerzett minimális filléres előnyt.
  2. Az infláció és a gyártási költségek elnyelik az előnyt: Az alapanyagárak növekedése, az energiaárak és a szállítási költségek miatt a gyógyszergyártók kénytelenek korrigálni az áraikat. Egy minimális adócsökkentést néhány hónap alatt nyomtalanul eltüntet a természetes áremelkedés.
  3. Nem nyúl a gyógyszertámogatási rendszerhez: A betegek terheit valódi támogatással – a TB-százalékok megemelésével, az egyedi méltányossági keretek bővítésével vagy a közgyógyellátási keret növelésével – lehetne érdemben csökkenteni. Az áfával való trükközés eltereli a figyelmet ezekről a szerkezeti problémákról.

Összegzés

A vényköteles gyógyszerek áfájának csökkentése egy klasszikus politikai kirakatintézkedés. Jól mutat a híradásokban és a tájékoztató szórólapokon, ám a gyakorlatban szinte semmilyen érdemi domborodást nem hoz a lakosság pénztárcájában. Ahelyett, hogy a döntéshozók valódi, érdemi támogatást nyújtanának a rászorulóknak, megelégedtek egy olyan látszatmegoldással, amelynek hatását a patikából kilépve szinte senki sem fogja megérezni.