A papíron segítségnek szánt állami azbesztmentesítési pályázat a valóságban egy újabb súlyos költségvetési pofon a településeknek. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a megyei jogú városoknak 30 százalékos önrészt kell biztosítaniuk a források elnyeréséhez. Ez Szombathely számára – az Olad Plató és a veszélyes bitumenes fedéssel érintett önkormányzati területek kármentesítésénél – mintegy félmilliárd forintos váratlan kiadást jelent.
A kormányzat kommunikációja ugyan mentőövről beszél, a részletszabályok alapján azonban világos: az állam nem vállal teljes felelősséget a lakosság egészségét veszélyeztető azbesztprobléma felszámolásáért.
Hova tűnik a támogatás?
A pénzügyi konstrukció rávilágít a pályázat visszásságaira. Az odaítélt összegek jelentős része eleve visszacsorog a központi költségvetésbe:
27% áfa közvetlenül az államkasszába kerül vissza.
30% önrész befizetését az önkormányzatoktól követelik meg.
Vagyis az állam nem elhárítja a veszélyt, hanem a költségek egy jelentős részét visszaterheli a településekre. Szombathely esetében ez a félmilliárd forintos hiány komoly fejtörést okoz a városházán, hiszen egy ekkora tétel kigazdálkodása várhatóan csak folyószámlahitel terhére vagy más fejlesztések feladásával lehetséges. Magától értetődően adódik a kérdés: a pénzügyi teherből végül az Olad Platón élő lakosoknak is ki kell-e venniük a részüket?
Egészséges környezet – csak feltételekkel?
Az azbeszt jelenléte nem politikai vagy adminisztratív kérdés, hanem közvetlen lakossági egészségügyi kockázat. Az állam feladata az lenne, hogy maradéktalanul elhárítsa a veszélyt a környezetből. Ehelyett a kármentesítést bürokratikus feltételekhez és súlyos önrészhez kötő pályázati rendszerre cserélték.
A szombathelyiek számára a tanulság egyértelmű: az egészséges és biztonságos lakókörnyezet helyreállításának árát nagyrészt helyben, a város saját forrásaiból kell megfizetni.
