Főcímek

Kampányígéretből kijózanító valóság: a Tisza-kormány 2027-ben sem törli el a szolidaritási hozzájárulást – mit mondanak most az önkormányzatoknak?

Kármán András pénzügyminiszter bemutatkozása 2026.05.15. Budapest. (foto: Trenka Attila)

Komoly politikai kérdéseket vet fel a Tisza-kormány legfrissebb bejelentése: 2027-ben is megmarad az önkormányzatokat terhelő szolidaritási hozzájárulás. Miközben a választási kampányban az önkormányzatok pénzügyi mozgásterének növelése fontos üzenet volt, a településeknek jövőre is számolniuk kell a vitatott befizetéssel. A döntés különösen kellemetlen helyzetbe hozhatja azokat a politikusokat, akik korábban a hozzájárulás megszüntetéséről beszéltek.

Megmarad a sokat bírált teher – ezt már a kormány sem titkolja

A 444.hu 2026. október 16-i beszámolója szerint Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter a Magyar Hangnak adott interjújában megerősítette: 2027-ben sem szűnik meg a szolidaritási hozzájárulás.

A kormány ugyanakkor legalább 15 százalékkal kevesebb, ebből származó költségvetési bevétellel számol. A miniszter szerint ennél nagyobb csökkentésért is egyeztetni kíván Kármán András pénzügyminiszterrel. 

Csakhogy a csökkentés és az eltörlés két teljesen különböző dolog.

A települések számára nem mindegy, hogy megszűnik egy sokat vitatott fizetési kötelezettség, vagy csupán mérséklik annak összegét.

A mostani bejelentés alapján egyértelmű: a hozzájárulás teljes megszüntetése 2027-ben nem szerepel a kormány jelenleg ismertetett tervei között.

Dr. Farkas Csongor júliusi kijelentése is új megvilágításba kerülhet

A bejelentés különösen fontos kérdést vet fel Dr. Farkas Csongor korábbi, júliusi testületi ülésen elhangzott, neki tulajdonított kijelentésével kapcsolatban.

Amennyiben a politikus valóban egyértelműen azt állította, hogy a szolidaritási hozzájárulást 2027-től megszüntetik, akkor a mostani kormányzati bejelentés szembemegy ezzel a korábbi állítással.

Ez pedig magyarázatot követel.

Mit tudott Dr. Farkas Csongor júliusban? Hivatalos kormányzati vállalást ismertetett, vagy egy akkor még bizonytalan politikai tervet mutatott be kész tényként?

A két időpont között eltelt néhány hónap, az önkormányzatoknak azonban továbbra is tervezniük kell a befizetésekkel.

A júliusi felszólalás pontos jegyzőkönyvének vagy videófelvételének ellenőrzése nélkül nem állítható, hogy a politikus tudatosan valótlanságot mondott. Az viszont indokolt újságírói kérdés, hogy miként egyeztethető össze az akkori kijelentés a mostani kormányzati tervekkel.

Kampányban ígéret, kormányon kompromisszum?

A Tisza korábban élesen bírálta az önkormányzati finanszírozás rendszerét. A szolidaritási hozzájárulás az egyik legvitatottabb eleme volt ennek a rendszernek.

A politikai hitelesség szempontjából ezért különösen fontos, hogy a választóknak tett vállalásokat össze lehessen vetni a tényleges kormányzati intézkedésekkel.

Ha egy párt egy teher eltörlését ígéri, majd kormányra kerülve annak fenntartását tervezi, joggal merül fel a kérdés: mi változott meg?

A gazdasági helyzet? A költségvetés állapota? Vagy egyszerűen másként néz ki egy intézkedés az ellenzéki padsorokból, mint a kormányzati döntéshozatalban?

A kormánynak világos választ kell adnia arra, hogy a szolidaritási hozzájárulás fenntartása átmeneti kényszer, vagy hosszabb távú politikai döntés.

Az önkormányzatok fizetnek, de ki vállalja a politikai felelősséget?

A szolidaritási hozzájárulás nem pusztán egy költségvetési sor. A befizetésre kötelezett településeknél a helyben felhasználható források nagyságát is befolyásolja.

Az önkormányzatoknak közben utakat kell karbantartaniuk, intézményeket kell működtetniük, közterületeket kell fenntartaniuk, és biztosítaniuk kell a lakossági szolgáltatásokat.

A hozzájárulás eredeti célja, hogy a nagyobb adóerő-képességű települések bevételeiből a gyengébb pénzügyi helyzetű önkormányzatok támogatására is jusson forrás. A rendszer bírálói ugyanakkor régóta kifogásolják az elvonások mértékét és az önkormányzati önállóságra gyakorolt hatásukat.

A Tisza-kormány most azt üzeni, hogy csökkentené a terheket, de a rendszert egyelőre fenntartja.

A kérdés az, hogy ez elegendő-e azoknak a településeknek, amelyek ennél jóval nagyobb változásban reménykedtek.

2028-ra ígérnek új rendszert – addig várjanak az önkormányzatok?

Lőrincz Viktória tájékoztatása szerint a kormány 2028-ra tervezi egy új, hosszú távon működőképes önkormányzati rendszer kialakítását. A területi közigazgatás átalakítása ugyanakkor már 2027 elején napirendre kerülhet. 

Ez újabb kérdéseket vet fel.

Miért kell 2028-ig várni a rendszer átfogó átalakítására? Mekkora lesz a tényleges könnyítés 2027-ben? És milyen garanciát kapnak a települések arra, hogy az új finanszírozási rendszer kiszámíthatóbb lesz?

A miniszter hangsúlyozta, hogy önkormányzat nem mehet csődbe. Ez azonban önmagában még nem ad választ arra, milyen pénzügyi mozgástere marad az érintett városoknak és községeknek.

A Tisza-kormány most a saját korábbi kritikáival szembesül

A politikai vita lényege nem az, hogy szükség van-e a gazdagabb és szegényebb települések közötti pénzügyi kiegyenlítésre. Hanem az, hogy a kormány milyen rendszert tart igazságosnak, és mennyiben teljesíti a korábban megfogalmazott vállalásait.

Az önkormányzati finanszírozás reformját ígérő politikusoknak most már nem elegendő a korábbi rendszer hibáira hivatkozniuk.

A döntésekért immár a jelenlegi kormány felel.

Dr. Farkas Csongornak is érdemes lenne nyilvánosan tisztáznia, pontosan mit ígért a júliusi testületi ülésen, és hogyan értékeli a mostani bejelentést.

Amennyiben az akkori ígéret valóban a 2027-es teljes eltörlésre vonatkozott, a választók joggal várhatnak magyarázatot az eltérésre.

A legfontosabb kérdés: mennyit ér egy kampányígéret?

A 2027-es költségvetés részletes szabályai még nem ismertek, így az egyes önkormányzatokat érintő pontos összegek sem állapíthatók meg a mostani nyilatkozatból.

Egy dolog azonban már világos: a szolidaritási hozzájárulás nem tűnik el jövőre.

A Tisza-kormány számára ez politikailag kényes ügy lehet, különösen ott, ahol a választók a korábbi rendszerrel való határozott szakítást várták.

A választók nemcsak azt kérdezhetik meg, mit ígértek nekik a kampányban, hanem azt is, hogy abból mi valósul meg a kormányzás során.

Mert a politikai hitelességet végső soron nem a hangzatos kijelentések, hanem a meghozott döntések alapján lehet megítélni.

Forrás: 444.hu, 2026. október 16.⁠; a Lőrincz Viktória-interjúról megjelent beszámolók.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Újdonság Olvasd el legújabb cikkünket: Magyar Péter erre aligha számított: Fürcht Pál vallomása több állítását is megkérdőjelezte – de súlyos ügyészségi nyomásgyakorlásról is beszélt! Elolvasom →