Az Európai Unió Migrációs és Menedékjogi Paktumának élesedésével ismét a figyelem középpontjába került az uniós döntéshozatal egyenlőtlensége. A paktum értelmében a tagállamoknak kötelezően részt kell venniük a szolidaritási mechanizmusban: vagy átvesznek migránsokat a frontvonalban lévő országoktól, vagy személyenként mintegy 20 000 eurós hozzájárulást fizetnek.
Lengyelország határozottan kijelentette, hogy nem fogad el áthelyezett migránsokat és nem fizeti meg a 20 000 eurós fejenkénti díjat sem. Varsó sikeresen mentességet érvelt ki arra hivatkozva, hogy az ukrajnai háború kirobbanása óta több millió ukrán menekültet fogadott be, emellett jelentős terhet visel a fehérorosz határán zajló hibrid migrációs nyomás kezelésében.
Ezzel szemben Magyarország esete rávilágít a brüsszeli jogalkalmazásban megjelenő kettős mércére.
A magyar helyzet: 200 millió eurós alapbírásg és napi 1 millió eurós büntetés
Magyarország nem a most érvénybe lépett migrációs paktum kötelezettségszegése miatt fizet súlyos árat, hanem az Európai Unió Bíróságának korábbi ítélete nyomán. Luxembourg 2024-ben 200 millió eurós átalányösszeget és napi 1 millió eurós kényszerítő bírságot szabott ki hazánkra, mert a magyar jogszabályok nem biztosították a menedékkérelem benyújtásának lehetőségét a határon és korlátozták az eljárásokat.
.Hogyan kezelheti a kormány a helyzetet?
A halmozódó bírságok uniós forrásokból történő levonása közvetlen pénzügyi terhet ró a költségvetésre. A helyzet rendezésére a magyar kormány előtt álló főbb stratégiai lépések:
Tárgyalási alapon elért mentesítés: A lengyel példára hivatkozva a kormány kérheti a szolidaritási teher újragondolását, kiemelve a déli határvédelmi kerítés fenntartásának több milliárd eurós költségeit és a Nyugat-Balkán felőli nyomást.
Eljárási szabályok technikai módosítása: A napi bírság leállításának egyetlen jogi feltétele a Bíróság által kifogásolt hiányosságok orvoslása. Olyan jogi eljárásrend kialakítása a cél, amely megfelel az uniós kereteknek, mégis megakadályozza a kontrollálatlan beáramlást.
Beszámítási döntések jogi megtámadása: Az Európai Bizottság forrásmegvonási és levonási határozataival szembeni peres eljárások indítása az uniós bíróságokon.
Bár az uniós szankciós mechanizmusok automatikusak, a diplomáciai és jogi mozgástér kihasználása elengedhetetlen a napi 1 millió eurós teher megszüntetéséhez és a tagállami érdekek érvényesítéséhez.
