FókuszPont Média · Belföld · Elemzés
A kormány 2027-re átlagosan 15 százalékos alapbéremelést tervez az egészségügy nem orvosi munkaköreiben. A bérrendezés a bejelentés szerint mintegy 123 ezer dolgozót érintene, évi 192 milliárd forintos keretből. A bejelentés legfontosabb adata ugyanakkor még hiányzik az idézett tájékoztatásból: melyik munkakörben, melyik besorolásban és mikortól jár a magasabb fizetés? Magyarország Kormánya
Az átlag mögött nagyon különböző emelések lehetnek
A 15 százalék a kormány által közölt átlagos bruttó alapbéremelés. Egy dolgozó ennél kisebb vagy nagyobb emelést is kaphat. Hogy melyik történik, azt a végleges bértábla, az egyéni besorolás és a jelenlegi alapbér együtt mutatja meg. Az idézett kormányzati közlemény a bértábla felépítését ismerteti, a kategóriákhoz tartozó forintösszegeket azonban nem közli. Magyarország Kormánya
A kommunikációban szereplő akár 17 százalékos nettó növekedés másik szám. A minisztérium ezt az alapbéremelés és a tervezett személyijövedelemadó-csökkentés együttes hatásával magyarázza. A két százalék egymás mellé téve nagyvonalúbb képet adhat a bérrendezésről, mint amennyit egy adott dolgozó a saját fizetésében tapasztal majd. A korrekt tájékoztatáshoz külön kellene bemutatni, mennyivel emelkedik az alapbér, és ehhez milyen feltételekkel társulhat adóelőny. Magyarország Kormánya
Bővülne az érintettek köre, de a jogosultság részletei számítanak
A tervek szerint az ápolók, asszisztensek és mentődolgozók mellett az alapellátásban dolgozó szakdolgozók, valamint az állami egészségügyi intézmények működtetésében részt vevő, egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott munkatársak is részesülhetnek az emelésből. A tárca a korábban kimaradt, közfinanszírozott szolgáltatóknál dolgozó szakdolgozók bevonását is bejelentette. Példaként az otthoni szakápolást, a hospice-ellátást és a betegszállítást említette. Egyes alapítványi és más közfeladatot ellátó szolgáltatók érintett munkatársairól későbbre ígért tájékoztatást. Magyarország Kormánya
A szélesebb kör indokolt. A dolgozók számára viszont a pontos szabály lesz döntő. Két, hasonló feladatot végző ember eltérő jogviszonyban vagy eltérő fenntartónál dolgozhat. A minisztériumnak munkakörönként és jogviszonyonként kellene megmutatnia, kire milyen feltételek vonatkoznak. Ebből derülne ki, hol szünteti meg a bérrendezés a korábbi különbségeket, és hol maradnak eltérések.
Hat besorolási csoport és tizenöt fokozat. Mennyit ér majd egy lépcső?
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozóknak készülő bértábla hat besorolási csoportból és tizenöt gyakorlatiidő-fokozatból állna. A tárca szerint a dolgozók jellemzően háromévente lépnének magasabb fokozatba, a bevezetésnél pedig a korábbi szakmai gyakorlatot is figyelembe vennék. Magyarország Kormánya
A kiszámítható előmenetel értékét az mutatja majd meg, hogy forintban mennyit ér egy fokozatváltás, és hogyan ismerik el a megszerzett szakképesítést. Egy pályakezdőnek az induló alapbér számít. Egy húsz éve dolgozó szakápolónak az is, hogy a rendszer hová sorolja be az első napon, és mikor léphet tovább. A két kérdésre ugyanaz a nyilvános, forintösszegeket tartalmazó bértábla adhat választ.
A kamara nagyobb keretet és korábbi emelést várt
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara október 20-án közzétett állásfoglalása szerint a szakdolgozók arra számítottak, hogy az egészségügyre szánt, korábban említett 500 milliárd forintos többletkeret legalább fele a szakdolgozói bérekre jut. A kamara kifogásolta azt is, hogy korábban még 2026-os emelésre láttak esélyt, miközben a bejelentés már 2027-re szólt, pontos kezdő hónap nélkül. Meszk CMS
A kormány a 15 százalék mellé tegye oda a végleges bértáblát, az új besorolás szabályait és az első emelt fizetés időpontját. A dolgozók ezekből tudják kiszámolni, mennyi pénzzel tervezhetnek havonta, és mennyit ér majd a következő előrelépésük.
A 67 százalékos emelés mögött egy 322 800 forintos alapbér áll
Az Egészségügyi Minisztérium három példával mutatta be, hogyan változhatnak a havi bruttó alapbérek az új bértábla szerint.
| A minisztérium példája | Jelenlegi bruttó alapbér | Tervezett bruttó alapbér | Havi emelés |
|---|---|---|---|
| Segédápoló, 40 év gyakorlattal | 322 800 Ft | 540 200 Ft | 217 400 Ft, 67,3% |
| Belgyógyászati ápoló, 10 év gyakorlattal | 500 000 Ft | 626 600 Ft | 126 600 Ft, 25,3% |
| Mesterfokozatú gyógytornász, 32 év gyakorlattal | 900 000 Ft | 1 061 500 Ft | 161 500 Ft, 17,9% |
A segédápoló példájában a havi bruttó 217 400 forintos növekedés jelentős. Legalább ennyire beszédes a kiindulópont: a tárca egy négy évtizedes gyakorlattal rendelkező dolgozónál havi bruttó 322 800 forintos alapbérrel számol. A nagy százalék részben azt mutatja meg, milyen alacsony bérről indulhat valaki ennyi pályán töltött év után is.
Mindhárom bemutatott példa meghaladja a bejelentett 15 százalékos átlagot. A közleményből ugyanakkor nem derül ki, hány dolgozó emelése lesz 15 százalék alatti, illetve hányan kapnak a 7,5 százalékos minimumhoz közeli növekedést. A minisztérium példái érzékeltetik a lehetséges különbségeket, a teljes eloszlást azonban csak munkakörönkénti és besorolásonkénti adatokból lehetne megismerni.
A 15 százalékos alapbéremelés és a 17 százalékos nettó növekedés két külön szám
A kormány az egészségügy 510 milliárd forintos tervezett többletforrásából közel 192 milliárdot fordítana a bérrendezésre. Ez a többlet nagyjából 38 százaléka. A bejelentés szerint a szakdolgozók bruttó alapbére átlagosan 15 százalékkal nőne, a nettó jövedelem pedig a tervezett szja-csökkentés hatásával együtt átlagosan 17 százalékkal emelkedhet.
Az egyéni nettó növekedés attól is függ, hogyan érinti a dolgozót az adóváltozás, és milyen kedvezményeket vesz már igénybe. A minisztérium ezért akkor adna használható tájékoztatást, ha ugyanarra a munkakörre külön bemutatná az alapbér változását és az adócsökkentés hatását. Így egy dolgozó láthatná, hogy a kézhez kapott többletből mennyi származik magából a bérrendezésből.
Az új bértábla értékét a besorolás dönti el
A 2024-ben bevezetett sávos rendszerben a munkáltatók egy alsó és egy felső határ között állapíthatták meg az alapbért. A tárca szerint emiatt hasonló munkakörben, azonos végzettséggel és gyakorlattal is jelentős bérkülönbségek alakulhattak ki. Az új cellás bértábla hat besorolási csoportban és tizenöt gyakorlati fokozatban rendelne összeget a munkakörhöz szükséges végzettséghez és az elismert szakmai időhöz. A táblázat szerinti összegnél magasabb, korábban megállapított egyéni alapbér a közlemény szerint megmaradna.
A cellás rendszer átláthatóbbá teheti az előmenetelt. A gyakorlatban viszont az számít majd, milyen korábbi munkaviszonyt és szakmai tapasztalatot ismernek el, mikor jár a következő fokozat, és hogyan kérhet felülvizsgálatot az, aki vitatja a besorolását.
A bérrendezés a bejelentés szerint az alapellátás, a szakrendelők és a kórházak szakdolgozói mellett az intézmények működését biztosító munkatársakra is kiterjedne. A tárca többek között a háziorvosi és fogorvosi praxisok szakdolgozóit, valamint a betegszállításban, az otthoni szakápolásban és a hospice-ellátásban dolgozókat is megnevezte. A legalább 7,5 százalékos emelést a közlemény kifejezetten az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló szakdolgozóknál rögzíti. A többi érintett számára ezért különösen fontosak a saját jogviszonyukra vonatkozó végrehajtási szabályok.
A többletmunkáért járó pénz feltételei még készülnek
Az intézmények külön keretet kapnának többek között a mentorálás, az oktatás, a vezető ápolói munka és a nagyobb felelősséggel járó feladatok elismerésére. A keretet a jelenlegi intézményi bértömeg alapján osztanák el, a felhasználás részletes szempontjait pedig később véglegesítenék. Nyitott kérdés, hogy ez az elosztás mennyire követi a munkaerőhiányt és a többletterhelést. A meglévő bértömeg az intézmény bérkiadásait mutatja, a betöltetlen állások számát és a helyettesítések terhét külön kell mérni.
A kormány a bérrendezéstől azt várja, hogy többen válasszák az egészségügyet, és kevesebb tapasztalt dolgozó hagyja el a pályát. Ennek eredményét a betöltetlen állások, a fluktuáció és a túlórák alakulásán lehet majd számon kérni. Addig a dolgozók számára három konkrét adat számít: melyik cellába kerülnek, mennyi lesz az új bruttó alapbérük, és melyik hónapban kapják meg először az emelt fizetést.
Forrás: az Egészségügyi Minisztérium közleménye. A három béradat a tárca szemléltető példája. A közleményben hivatkozott teljes bértábla képe nem szerepelt a bemásolt szövegben.
