A PDSZ, a rendőri érdekképviselet és az egészségügyi szakdolgozói kamara részéről is elégedetlenséget váltottak ki a bérrendezéssel kapcsolatos bejelentések. Az elvárások és a kormányzati tervek közötti különbség több ágazatban is felszínre került. A közös fellépés indokolt lehet, de a három terület összehangolt akciójáról jelenleg nincs ellenőrzött információ.
A béremelés értékét végül a fizetési papír mutatja meg. A közszférában dolgozók számára ezért alapvető kérdés, hogy a bejelentett százalékok mögött mekkora bruttó emelés áll, abból mennyi jut el hozzájuk, és mikor történik meg a kifizetés.
A nyilvános reakciók alapján a kormány több területen sem adott megnyugtató választ ezekre a kérdésekre. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara és a Független Rendőr Szakszervezet eltérő ágazati problémákat jelzett, de a várakozások és a bejelentések közötti különbség mindhárom területen megjelent. Ellenőrzött, háromoldalú közös akcióról ugyanakkor nincs információ.
Az oktatási dolgozók joggal kérnek világos számokat
A PDSZ a nevelést-oktatást közvetlenül segítő, úgynevezett NOKS-dolgozók bérrendezését bírálta. Az Eduline október 20-i beszámolója szerint korábban 25 százalékos, kétlépcsős emelésről volt szó, amelynek első részét már októberben megkapták volna az érintettek. A későbbi bejelentés viszont 2027-től átlagosan 21,5 százalékos nettó keresetnövekedést helyezett kilátásba. eduline.hu
A szakszervezet szerint a közölt adatokból nem számítható ki egyértelműen a tényleges bruttó béremelés. A nettó kereset változásában ugyanis az adócsökkentés és az egyéni adókedvezmények is szerepet játszhatnak. Pozitívumként értékelték ugyanakkor, hogy az emelés a közoktatásban és a szakképzésben dolgozó NOKS-munkavállalókra egyaránt kiterjed. eduline.hu
A kormányzati kommunikációval szembeni kritika itt indokolt: az átlagos nettó növekedés önmagában kevés támpont annak, aki a következő hónapok kiadásait tervezi. A dolgozók számára munkakörönként és besorolásonként érthető számításokat kellene bemutatni.
Az egészségügyben is számon kérik a vállalásokat
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szintén többet várt a bejelentett intézkedésektől. A MESZK szakmai köztestület, nem szakszervezet. A 24.hu beszámolója szerint nagyobb bérfejlesztési keretet és korábbi megvalósítást sürgetett, valamint kifogásolta, hogy nem vonták be megfelelően az egyeztetésekbe. 24.hu
A kormány október 25-i tájékoztatása 123 ezer munkavállalót érintő, 2027-re előirányzott, átlagosan 15 százalékos egészségügyi béremelést ismertetett. A minisztérium új, a végzettséget és a szakmai gyakorlatot figyelembe vevő bértábla előkészítéséről is beszámolt. kormany.hu
A tervezett emelés jelentőségét el lehet ismerni, miközben a végrehajtás hiányosságait is számon kell kérni. A kormány felelőssége az is, hogy a dolgozókat képviselő szervezetek érdemben részt vehessenek az őket érintő döntések előkészítésében. A bizalomhoz átlátható egyeztetés szükséges.
A rendőrök elvárásait sem rendezte a bejelentés
A rendvédelemben szintén jelentős eltérés mutatkozott a kormányzati intézkedés és az állomány elvárásai között. A 24.hu cikkének összefoglalója szerint Pósfai Gábor belügyminiszter a 15 százalékos emelést a gazdasági helyzetben jelentős erőfeszítésnek nevezte. Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára viszont egy felmérésükre hivatkozva arról beszélt: az állomány legalább 50 százalékos emelést tartana elfogadhatónak a lemorzsolódás megállításához. Ez dolgozói követelés, nem igazolt, ugyanekkora kormányzati ígéret. hirnavigator.hu
A költségvetési korlátok valós szempontot jelenthetnek. Ettől azonban a dolgozók megélhetési problémái még megoldásra várnak. A kormány feladata olyan ütemezést bemutatni, amelyből az állomány láthatja, milyen bérpályára számíthat.
Közös fellépésre és számonkérhető döntésekre lenne szükség
Szerkesztőségünk álláspontja szerint indokolt lenne az oktatási, rendvédelmi és egészségügyi érdekképviseletek összehangolt fellépése a kiszámítható bérrendezésért. Ez szerkesztőségi javaslat, nem már bejelentett közös akció.
A követelések középpontjában pontos bruttó összegeknek, egyértelmű határidőknek és a korábbi vállalások tételes elszámolásának kellene állnia. A választási ígéreteket az eredeti program és a végleges intézkedések összevetésével lehet felelősen számon kérni.
A bérrendezés elhúzódása növelheti az elégedetlenséget és a pályaelhagyás kockázatát. A következmények mértékét adatokkal kell vizsgálni, de a figyelmeztetéseket a kormány nem intézheti el kommunikációs válaszokkal.
Az ígéretek teljesítéséért a kormány viseli a politikai felelősséget. A dolgozók számára ennek mércéje az, hogy mikor és mennyivel javul ténylegesen a megélhetésük.
