FókuszPont Média | Szombathely | I. fejezet
Akár 4–5 milliárd forint is hiányozhat Szombathely 2027-es költségvetéséből. Nemény András elmondta, milyen bevételek eshetnek ki. A város saját cégénél közben svájcifrank-kötvény, tervezett ingatlaneladások és egy már tavasszal 834 millió forintra becsült hulladéklerakó-bővítés szerepel a dokumentumokban. Erről a beruházásról a közgyűlés zárt ülésen tárgyalt. A városházának most azt kellene elmagyaráznia, milyen kockázatot vállalt a város, és ebből mennyit fizethetnek meg végül a szombathelyiek.
A saját cégük kockázatairól hol a kimutatás?
Az október 29-i közgyűlésen a polgármester csökkenő iparűzési adóbevételről, bizonytalan energiaköltségekről és az azbesztmentesítési támogatás kockázatáról beszélt. A gyorsforgalmi utakhoz kapcsolódó kisajátítások leállása miatt szerinte önmagában mintegy kétmilliárd forint eshet ki. Ezek súlyos tételek. A 4–5 milliárdos összeg az akkor felvázolt kockázatot jelzi, a végleges költségvetési számok még külön elszámolást igényelnek.
Kényelmes úgy beszélni a város pénzügyi gondjairól, hogy a figyelem az állami döntésekre és az energiaárakra terelődik. A városvezetés saját felelőssége ott kezdődik, ahol a közgyűlés dönt. Ott kell megkérdezni, milyen bevételből fizeti a SZOVA a régi adósságát, milyen fedezettel vágnak bele egy új beruházásba, és ki állja a számlát, ha az üzleti terv számai nem jönnek be.
A nyereség mögött ingatlaneladás, a háttérben devizakötvény
A SZOVA 2026-os üzleti tervéről szóló márciusi igazgatósági anyagban első ránézésre jól mutat a 689 millió forintos tervezett adózás előtti nyereség. Ugyanabban a dokumentumban szerepel, hogy a nyereség ingatlanértékesítésekből származna, a rendszeres tevékenységek pedig közel 79,5 millió forintos adózás előtti veszteséget hoznának. A devizakötvény átértékelésének árfolyamhatása ráadásul még nem szerepelt a tervezett eredményben.
Egy ingatlant egyszer lehet eladni. A működés költségei és az esedékes törlesztőrészletek viszont újra jelentkeznek. A svájci frankban fennálló kötvénytartozás már a SZOVA 2021-es beszámolójában is szerepelt. Most egy friss törlesztési táblázatból lehetne megtudni, mennyi van még hátra, mennyi esedékes 2027-ben, és miből teremti elő rá a fedezetet a cég.
Itt válik igazán érdekessé a lerakó ügye. Vajon ugyanilyen sürgős lenne a bővítés, ha a SZOVA-nak nem kellene a régi adósságát is fizetnie? A nyilvános iratokból egyelőre nem derül ki, hogy a lerakó bevételeiből közvetlenül törlesztik-e a kötvényt. A városháza ezt könnyen tisztázhatná. Tegye egymás mellé a lerakó várható bevételeit, az üzemeltetés költségeit és a kötvény törlesztési ütemtervét. Abból rögtön látszana, mennyire szorítja a céget a régi tartozás, és mit hozhat neki a bővítés.
A lakosság érdekére hivatkoztak, a döntést mégis zárt ülésen hozták meg
A SZOVA már márciusban 834 millió forintra becsülte az Erdei Iskola úti lerakó bővítésének első ütemét, és jelezte, hogy a fedezet akkor még hiányzott. Októberben Czeglédy Csaba képviselő nyilvánosan megkérdezte, miért zárt ülésen tárgyalják az ügyet. Nemény András a bővítés szükségességével és a szombathelyi hulladék elhelyezésével érvelt. A közgyűlés két határozata az önkormányzati nyilvántartásban a zárt ülés nyilvánosan közzétett döntései között szerepel.
Ha a bővítés ennyire egyértelműen a szombathelyiek érdeke, miért kellett a szombathelyieket kizárni a döntés érdemi vitájából? A 834 milliós tavaszi becslés mellett látni kellene a végleges árat, a hitel feltételeit és az esetleges városi kezesség pontos határait. A kezesség tétje egyszerű. Ha a cég nem tud fizetni, a szerződés feltételeitől függően a városnak kellhet helytállnia. Erről a lakóknak még a kötelezettségvállalás előtt joguk van közérthető tájékoztatást kapni.
A regionális hulladékgazdálkodási társulással való elszámolás körül is maradt egy kényelmetlen kérdés. Számol-e a városháza az onnan várt pénzzel a bővítés fedezeteként? Ha igen, mutassa meg, mekkora összegről van szó, mikor érkezhet meg, és melyik döntés alapján kerülne a beruházásba. Egy több százmilliós várakozás és a ténylegesen rendelkezésre álló pénz között nagy a különbség. Különösen akkor, amikor a város már a jövő évi bevételeit is bizonytalannak látja.
A Parkerdő mellett élőknek a következő évek számítanak
A városvezetés a hulladék elhelyezésével indokolja a bővítést. A Parkerdő környékén élők joggal kérdeznek vissza. Mely településekről mennyi hulladék érkezik? Milyen magasra nőhet a lerakó? Hány teherautó jár majd arra? Ki fizeti a terület lezárását és környezeti helyreállítását, amikor a kapacitás elfogy? A 2023-ban átalakított rendszerben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás állami közfeladat, amelyet koncessziós rendszerben látnak el. Éppen ezért a városnak külön meg kell indokolnia, milyen pénzügyi terhet vállalna a helyi telephelyért, és mit kapna ezért cserébe.
A városháza azt is megmutathatná, mit vizsgált a bővítés mellett. Készült összehasonlítás más elhelyezési lehetőségekkel? Számoltak azzal, hogy a későbbi ütemek és a lezárás költségeivel együtt mennyibe kerül a telephely fenntartása? A lakók otthonának értékéről mérés nélkül korai ítéletet mondani. A várható forgalomról, a szagterhelésről és a tájképi hatásról viszont most kellene beszélni, amíg a döntések még befolyásolják, mi épül meg a szomszédságukban.
Két külön mérleg, amelyet egymás mellé kell tenni
A közel 4 milliárdos fennmaradó kötvénytartozás, a további bővítésekre becsült legalább 2 milliárd, valamint a helyreállításra említett 3–5 milliárd forint friss kimutatást és költségtervet igényel. A márciusi 834 milliós első ütemmel együtt ezek hozzávetőleg 10–12 milliárd forintos nagyságrendet adhatnak, ha a becslések megállják a helyüket és a tételek között nincs átfedés. Ezek eltérő időpontokban jelentkező vállalati és beruházási terhek. A 2027-es költségvetéshez azt kell kiszámolni, közülük mennyi esedékes jövőre, és abból mennyi hárulhat közvetlenül Szombathelyre.
A városvezetés ezt egyetlen nyilvános táblázatban tisztázhatná. Minden sorban szerepeljen, mennyit kell fizetni, mikor, kinek és miből. Ha egy tételt a SZOVA áll, legyen ott a fedezete. Ha a város kezességet vállalt, legyen ott a felső határ és az, hogy mikor kérhetik rajta számon. Amíg ezeket a számokat külön kell kibogarászni céges anyagokból és zárt ülés után közzétett határozatokból, addig a polgármester költségvetési magyarázatából éppen az hiányzik, amiért a városvezetés maga felel.
A forgatókönyv tehát adott, a szereposztás a régi, a zárt ajtók mögötti technika pedig hibátlanul működik. De ha valaki azt hinné, hogy ez a fajta ügyintézés megáll a pénzügyi transzfereknél és a szeméthegyeknél, az téved. Ugyanez a kapkodó, transzparenciát nyomokban sem tartalmazó eljárásmód köszön vissza egy másik, jelenleg is zajló folyamatban. A következő fejezetben megmutatjuk, hogy a városháza pontosan ugyanezzel a gyanús módszertannal és sietséggel igyekezne pontot tenni a szombathelyi azbesztmentesítés végére.
