Ingatlanértékesítések, feszes költségvetés és több mint 40 millió forintos marketingkeret. A szombathelyi önkormányzati gazdálkodás számai komoly kérdéseket vetnek fel.
Szombathely pénzügyeinek helyzete egyre nehezebben magyarázható egyszerű költségvetési technikai kérdésként. A város 2026-os büdzséjének számai alapján jelentős finanszírozási feszültség látható, miközben az önkormányzati vagyon értékesítéséből is bevételeket terveznek. Ezzel párhuzamosan a város 100 százalékos tulajdonában álló SZOVA Nonprofit Zrt. üzleti terve több tízmillió forintos marketing-, kommunikációs és PR-kerettel számol.
A dokumentumok alapján ez nem véleménykérdés: a számok feketén-fehéren ott vannak az önkormányzat és a társaság hivatalos anyagaiban.
Már az alapvető költségvetési számok is komoly figyelmeztetést jelentenek
Szombathely 2026-os eredeti költségvetésében a bevételi főösszeget 43,97 milliárd, a kiadási főösszeget pedig 46,87 milliárd forintban állapították meg. A rendelet szerint a működési bevételek és kiadások egyenlege mínusz 794,8 millió forint volt. (Jogtár)
Ez önmagában nem jelenti azt, hogy az önkormányzat fizetésképtelen lenne, vagy hogy a város működése veszélyben lenne. A költségvetés finanszírozása több forrásból történik, és az önkormányzati gazdálkodásban a különböző maradványok és finanszírozási tételek is szerepet kapnak.
De egy dolgot világosan megmutat: a városnak nagyon is számít, honnan szerez további bevételeket.
És ebben a helyzetben különösen érdekes az önkormányzati vagyon sorsa.
Ingatlanokat is értékesítenek
A SZOVA 2026-os üzleti terve szerint a társaság 2026-ban 590 millió forint ingatlanértékesítési bevétellel számol. A tervben szereplő értékesítésre kijelölt ingatlanok között például egy 8 511 négyzetméteres, Jákí úti beépítetlen terület 100 millió, illetve a Welther Károly utca 4. szám alatti, 2400 négyzetméteres irodaház 220 millió forintos értékkel szerepel. A felsorolt ingatlanok tervezett értéke összesen 1,09 milliárd forint. (Szombathely Közgyűlés)
Fontos különbség, hogy a 1,09 milliárd forint a felsorolt ingatlanok értéke, miközben a SZOVA 2026-os üzleti terve 590 millió forint ingatlanértékesítési bevétellel számol. A két szám tehát nem azonos fogalom.
A társaság saját üzleti terve szerint az ingatlanértékesítésből származó bevétel jelentősen hozzájárulhat a 2027-ben és 2028-ban esedékes kötvénytörlesztéshez szükséges források biztosításához. (Szombathely Közgyűlés)
Vagyis az ingatlanok eladása nem pusztán egy mellékes tétel: a pénzügyi tervezés egyik fontos eleme.
Ez is érdekelhet: Jön az orosz megtorlás?
És közben ott a 40,5 milliós marketingkeret
Itt válik igazán érdekessé a történet.
A Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata által közzétett SZOVA 2026-os üzleti tervének VI. melléklete szerint a társaság 40,5 millió forintot tervez marketingre, kommunikációra és PR-ra. (Szombathely Közgyűlés)
A keret részletei:
- helyi médiában történő hirdetésre: 5 millió Ft,
- állás- és ingatlanhirdetésekre: 2 millió Ft,
- önkormányzati rendezvények támogatására: 20 millió Ft,
- CSR- és társadalmi felelősségvállalási programokra: 10 millió Ft,
- vállalati rendezvényekre: 3,5 millió Ft.
Összesen: 40,5 millió forint. (Szombathely Közgyűlés)
Ez nem azt jelenti, hogy mind a 40,5 millió forint „reklámra” megy. A keretben rendezvények és CSR-programok is szerepelnek. Éppen ezért érdemes pontosan fogalmazni: a dokumentum összesen 40,5 millió forintos marketing-, kommunikációs és PR-keretet tartalmaz.
A kérdés ettől még jogos:
amikor a városnak minden bevételi forrásra szüksége van, és önkormányzati ingatlanok értékesítésével is számolnak, valóban most kell több tízmillió forintot tervezni kommunikációra, rendezvényekre és vállalati programokra?
Nem a marketing létjogosultsága a kérdés
Egy városi tulajdonú vállalatnak természetesen lehetnek olyan feladatai, amelyekhez kommunikációra és marketingre van szükség. Ingatlanokat hirdetni kell, szolgáltatásokat népszerűsíteni lehet, rendezvényeket szervezni pedig költségekkel jár.
A vita ezért nem arról szól, hogy „szabad-e marketingre költeni”.
A valódi kérdés az, hogy arányos-e a költés a város és a társaság pénzügyi helyzetével, illetve milyen konkrét eredményeket várnak a 40,5 milliós kerettől.
Különösen akkor, amikor ugyanennek a társaságnak az üzleti terve szerint az ingatlanértékesítés 590 millió forintos bevételt jelenthet, és az értékesítések a későbbi kötvénytörlesztéshez szükséges források megteremtésében is szerepet kapnak. (Szombathely Közgyűlés)
A SZOVA nem egy távoli magáncég
A SZOVA Nonprofit Zrt. 100 százalékban Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában áll. A város hivatalos közzétételi adatlapja szerint az alapítói jogokat a szombathelyi közgyűlés gyakorolja. (szombathely.hu)
Ez azért fontos, mert a SZOVA gazdálkodása nem választható teljesen külön a város gazdálkodásának megítélésétől.
A SZOVA 2026-os üzleti terve 5,852 milliárd forintos árbevétellel számol, amelyből 590 millió forintot az ingatlanértékesítés adna. A terv szerinti adózás előtti eredmény 689,2 millió forint, miközben az ingatlanértékesítéstől megtisztított üzemi tevékenység eredménye negatív, mintegy 139,5 millió forintos tervszám. (Szombathely Közgyűlés)
Ez egy különösen fontos adat, mert megmutatja, hogy az ingatlanértékesítésnek jelentős szerepe van a tervezett eredményben.
A nagy kérdés: meddig lehet a városi vagyont pénzügyi mankóként használni?
Az önkormányzat 2025-ös gazdálkodásáról szóló hivatalos beszámoló szerint 2025-ben az önkormányzat ingatlanjainak bruttó nyilvántartási értékéből 241,298 millió forint értékű ingatlant értékesítettek. (Jogtár)
Közben a 2026-os tervekben már ennél lényegesen nagyobb, SZOVA által realizálandó ingatlanértékesítési bevétel szerepel.
Ez önmagában még nem bizonyít rossz gazdálkodást. Egy önkormányzat ugyanis racionálisan dönthet úgy, hogy olyan vagyonelemeket értékesít, amelyek fenntartása költséges, vagy amelyek hosszú távon nem szükségesek a közfeladatok ellátásához.
De a városlakóknak joguk van tudni, hogy pontosan miért ezeket az ingatlanokat adják el, mire költik az ellenértéküket, és mit veszíthet a város hosszú távon a vagyonértékesítésekkel.
Egy biztos: a számokról érdemes beszélni
A hivatalos dokumentumok alapján jelenleg három adat biztosan egymás mellé tehető:
1. Szombathely 2026-os eredeti költségvetésében a működési bevételek és kiadások egyenlege mínusz 794,8 millió forint volt. (Jogtár)
2. A SZOVA 2026-ra 590 millió forint ingatlanértékesítési bevétellel tervezett. (Szombathely Közgyűlés)
3. A 100 százalékban önkormányzati tulajdonú SZOVA marketing-, kommunikációs és PR-kerete 40,5 millió forint. (Szombathely Közgyűlés)
Lehet ezekre külön-külön magyarázatot találni.
De együtt már egy olyan kérdést rajzolnak ki, amelyet nehéz lesöpörni az asztalról:
Ha a városnak ingatlanokat kell értékesítenie a pénzügyi egyensúly és a későbbi kötelezettségek teljesítése érdekében, akkor miért fér bele közben több tízmillió forintos kommunikációs és rendezvénykeret?
Erre nem hangzatos politikai szlogenekre, hanem tételes, közérthető válaszokra és elszámolásra lenne szükség.
Mennyibe kerül pontosan egy-egy rendezvény?
Mely cégek kapják a megbízásokat?
Mennyi megy ténylegesen médiamegjelenésre?
Milyen eredményt várnak a CSR-programoktól?
Milyen ingatlanokat értékesítenek, és miért éppen azokat?
És mindenekelőtt: mennyibe kerül hosszú távon a városnak a most eladott vagyon?
Ezek azok a kérdések, amelyekről egy felelős önkormányzatnak nyíltan kell beszélnie.
Mert a városi vagyon nem egy végtelen pénztárca. És amikor egyszer eladták, ugyanazt az ingatlant már nem lehet még egyszer értékesíteni.
