Hogyan változtatná meg a tájképet, ha több helyen szélerőműparkok létesülnének? Mi lesz a szélturbinákkal 25-30 év múlva, leszerelésük után? – ezek a kérdések is felvetődtek azon a csütörtöki fórumon, ahol a szélerőmű-beruházások kerültek górcső alá. Hortay Olivér országgyűlési képviselő, energetikai szakértő válaszolt vasi polgármesterek kérdéseire az MMIK-ban. A rendezvény házigazdái V. Németh Zsolt és Ágh Péter országgyűlési képviselők voltak.
A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal október 30-ai benyújtási határidővel tette közzé a szélerőművi kapacitások létesítésére és bővítésére vonatkozó pályázatot. Azt a kormány 300 megawattról 4000 megawattra emelné, ennek első lépéseként a mostani pályázattal 700 megawattal növelnék. A szombathelyi járás két csatlakozási lehetőséggel szerepel a felhívásban. A szélerőmű programban korábban megjelölt, úgynevezett „könnyített térségek” között azonban a vasvári, a körmendi, a kőszegi, a sárvári járás is szerepel.
– Ez azok közé az ügyek közé tartozik ami nem maradhat meg csupán képviselő-testületek, polgármesterek között, ebben szót kér a nép, lehet ezt látni a környező országokban is. Az, hogy a téma most került az asztalra, annak sok oka van. Nem feltétlenül a kormányváltás, hiszen volt az előző kormánynak is jogszabálymódosítása a könnyített térségek tekintetében. Látszik egy európai uniós elvárás, amit a jogszabályokban is megfogalmaznak a tagországok felé – mondta felvezetésében V. Németh Zsolt, Dél-Vas vármegye országgyűlési képviselője, majd köszöntötte vendégüket, Hortay Olivért.
– Egy ország energiamixének az energiapolitika három fő céldimenzióját kell a lehető legjobban szolgálnia: az ellátásbiztonságot, a gazdaságosságot és a környezetvédelmi teljesítmény javítását – sorolta a téma igazodási pontjait az energetikai szakértő, országgyűlési képviselő. Úgy folytatta: – Ma Magyarországon 330 megawatt szélerőmű kapacitás van, azt az előző kormány 1000 megawattra szerette volna felvinni 2030-ig. S ami markáns változás ehhez képest, hogy az új Tisza-kormány nagyobb célokat jelöl ki, 2030-ig 4000 megawatt kapacitásra szeretnének pályázatot kiírni. Ha kapacitásban nézzük, ez a jelenlegi paksi erőmű kétszerese.
Ellátásbiztonsági szempontból a szélerőművek a legkiszámíthatatlanabb, időjárásfüggő megújuló technológiát jelentik. Nem véletlen, hogy sokszor napenergiával kötik össze. A gazdaságosságát tekintve pedig – más technológiákkal összevetve – a szélerőmű alacsony beruházási költséggel megvalósítható. Ezt árnyalja: ahhoz, hogy az ellátásbiztonsági feltételeknek ugyancsak megfeleljenek, kiegészítő kapacitásokra is szükség van éppen az időjárásfüggésből fakadóan, így például rugalmas, gyorsindítású, gáztüzelésű erőművekre, energiatároló beruházásokra. S ha ezeket a komplett csomagokat nézzük, a szélerőművek már nem tekinthetők annyira gazdaságosnak – hallottuk Hortay Olivértől. Ennek következményeként jól látszik, Nyugat-Európában azokban az országokban, ahol az energiamixben a szélerőművek aránya magasabb, mint például Dániában, a villamos áram ára is magasabb, mint más uniós tagállamban.
A környezetvédelmi teljesítményt tekintve is több indikátor vizsgálatát javasolta a szakértő. Klímavédelmi szempontból a szélerőmű életciklusa során megtermelt villamos energiára jutó fajlagos szén-dioxid kibocsátás, más technológiákkal összevetve, alacsony értéket képvisel. Ha viszont már figyelembe vesszük a kiegészítő, rugalmas kapacitásokat, amikre szükség van, akkor már a helyzet kevésbé kedvező. Hortay Olivér utalt a fajlagos területhasználat, anyaghasználat miatti aggályokra és a leszerelendő szélerőművek miatti aggodalmakra is.
– Szerintem a szélerőműveknek van helye az energiamixben, országonként változik hogy ennek mi az ideális mértéke. Azokban az országokban, ahol tengeri szélerőműveket is lehet telepíteni, szélcsatornák érhetők el, ott lehet magasabb ennek aránya. A korábbi MAVIR-os dokumentumok szerint a magyar villamosenergia-rendszer 1000 megawattig még kényelmesen elbír új szélerőműveket, utána viszont már nagy addicionálási (kiegészítő) költsége van az integrációnak: hálózatfejlesztésre sokat kell költeni, s nagy mennyiségű rugalmas kapacitást kell mellé kiépíteni – osztotta meg szakmai véleményét Hortay Olivér.
Szólt a szombathelyi járást is érintő szélerőmű pályázatról is: a szombathelyi csatlakozási pontokra 220 megawatt juthat. A szakértő szerint a fejlesztés mellett szól, hogy az érintett önkormányzatok a beruházótól egyszeri hozzájárulásként pénzhez juthatnak. A pályázók részéről opcionális vállalás lehet, hogy a megtermelt energia után is részesülhessenek a települések támogatásból. Mindezek összege bizonytalan, lehet nulla és lehet egy vaskos boríték is – mutatott rá az országgyűlési képviselő.
V.Németh Zsolt ezt később kiegészítette azzal, iparűzési-adóbevétellel is számolhatnak az önkormányzatok, hiszen a szélerőműveket telephelyként kell bejelenteniük a cégeknek.
A mérleg másik serpenyőjében a kontroll kérdése és a társadalmi, politikai következmények állnak. Kérdéses, hogy az adott önkormányzatnak mikor és milyen mértékben marad a kezében a kontroll, hogy ezeket a beruházásokat felügyelhesse.
A politikai kockázatok között Hortay Olivér szlovák példát említett, a Fico kormány által indított szélerőmű programot azért kellett leállítani, mert több településen is komoly társadalmi ellenállás indult, az éhségsztrájktól kezdve, a tüntetésen át, a népszavazási kezdeményezésekig, mert a helyiek nem akartak szélerőműveket. Rámutatott, a szakirodalom szerint a szélerőműparkok közelében az ingatlanok értéke 10 százalékkal csökken. Sokat lehet olvasni a zajszennyezésről és a természetre, élővilágra, az emberre és állati szervezetre gyakorolt negatív hatásokról is, ami ugyancsak ellenállást válthat ki a polgárokban.
Élénk beszélgetés követte a tájékoztatót. Horváth Gábor, szombathelyi önkormányzati képviselő gyakran jár Ikervárra, többször tapasztalta, az ottani szélkerekek – szél hiányában -nem forognak, csak mozdulatlanul állnak. Felvetésére Hortay Olivér emlékeztetett, jó egy hónappal ezelőtt a paksi erőműnél felmerült problémáknál, a legkritikusabb helyzetben a meglévő szélkapacitások átlagos kihasználtsága mindössze 7,7 százalék volt. Tehát ha már megépült volna a 4000 megawatt, az összesen nem pótolt volna egy paksi blokkot sem – húzta alá.
A 3,9 millió éves vulkáni kúp, a Kis-Somlyó 229 méter magas, ennél magasabb (akár 260 méteres) szélturbinákat terveznének a térségbe egy szélerőmű-beruházás keretében – hívta fel a figyelmet az egyik hozzászóló. Nem csoda, ha az ott élőkben ellenérzéseket kelt az ötlet, hiszen jelentősen megváltoztatnák a tájképet a szélturbinák.
A MOL torony 143 méteres, csak hogy vizuálisan is elképzelhessük, hogyan nézne ki a vidékünk a szélerőművekkel – mondta Ágh Péter, Észak-Vas vármegye országgyűlési képviselője.
Halogy polgármestere, Horváth István felszólalásában hangsúlyozta, településük nem támogatja szélerőműpark telepítését, az utódoknak úgy akarják átadni a földet, ahogy ők is megörökölték. Aggályának is hangot adott: mi lesz 25-30 év múlva a szélturbinákkal, amikor azokat leszerelik? Megfelelő hasznosításukra egyelőre nincs megnyugtató válasz.
