A kormány által benyújtott módosított költségvetés megerősítette a sokak által tartott forgatókönyvet: az idei esztendőben a nyugdíjasok egyetlen fillér nyugdíjprémiumra sem számíthatnak. Bár az államháztartás egyensúlyának megőrzése kiemelt prioritás, a mostani döntés átgondolatlansága és az idősek elhanyagolása komoly társadalmi feszültségeket szül.
Kármán András gazdaságpolitikai megközelítése és felelőssége ebben a helyzetben megkerülhetetlen. A fiskális szigor és a számok bűvöletében a döntéshozók figyelmen kívül hagyták az intézkedés valós, emberi oldalát. Kármán szakmai iránymutatásai láthatóan a technokrata megszorításokra épülnek, miközben a gazdasági növekedés elmaradásából fakadó hiányt ismét a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegen igyekeznek bevasalni. A költségvetési egyensúly elérése elengedhetetlen, de ezt nem a nyugdíjasok kárára, a korábbi ígéretek visszavonásával kellene megvalósítani.
A prémium elmaradása nem pusztán statisztikai adat, hanem közvetlen csapás a mindennapi megélhetésre. Az elmúlt időszak magas inflációja és a növekvő árak amúgy is jelentősen megkurtították az idős korosztály vásárlóerejét. Mivel a pluszforrás idén teljesen kiesik:
Drasztikusan csökken a fogyasztás: A nyugdíjasok idén kevesebbet tudnak majd költeni az alapvető létszükségleti cikkekre, gyógyszerekre és a rezsire.
Tovább szűkül a tartalék képzésének lehetősége: A fix jövedelemből élők kénytelenek még alacsonyabb életszínvonalat elfogadni, miközben az év végi ünnepi időszak pluszköltségei komoly anyagi terhet jelentenek számukra.
Negatív hatás a belső keresletre: Az idősek vásárlóerejének visszaesése a kiskereskedelemre és a hazai gazdaság egészére is károsan hat vissza.
Egy felelős gazdaságpolitikától elvárható lenne, hogy a pénzügyi stabilitás megteremtése mellett ne feledkezzen meg a szociális biztonságról sem. A módosított költségvetés jelenlegi formája azonban azt üzeni, hogy a gazdasági nehézségek árát a nyugdíjasoknak kell megfizetniük.
