A rendőrség bűncselekmény gyanújának hiányában elutasította a Szijjártó Péter új BYD-s pozíciója miatt tett feljelentést. A döntés fontos fejlemény a politikai vitában, de a nemzetbiztonsági kérdések továbbra sem kerültek le a napirendről.
Újabb fordulat történt a Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter BYD-nál vállalt munkájával kapcsolatos ügyben. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 2026. szeptember elején elutasította a vesztegetés gyanúja miatt tett feljelentést, mert a rendelkezésre álló adatok alapján nem látta megalapozottnak a bűncselekmény gyanúját.
A döntésről több magyar sajtóorgánum is beszámolt. Az ügy előzménye, hogy Szijjártó Péter korábbi miniszteri tevékenysége és a kínai autógyártóval fennálló kapcsolata politikai vitát váltott ki. A fejlemény ugyanakkor egyértelművé teszi: a politikai bírálat és a büntetőjogi felelősség megállapítása két külön kérdés.
Mit döntött a rendőrség Szijjártó Péter ügyében?
A feljelentést Tényi István tette, miután Szijjártó Péter bejelentette, hogy a BYD-nál folytatja pályafutását. A volt külügyminiszter a vállalat külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetői pozíciót vállalt.
Az ügy először a Fővárosi Nyomozó Ügyészséghez került, majd hatáskör hiányában a BRFK vizsgálta meg a feljelentést. A rendőrség végül arra jutott, hogy nem áll rendelkezésre olyan adat, amely alapján indokolt lenne a nyomozás elrendelése.
Fontos pontosítás, hogy a hatóság nem egy már lefolytatott, teljes körű büntetőnyomozás eredményeként mentette fel Szijjártó Pétert. A rendelkezésre álló beszámolók szerint a feljelentést utasították el, mert hiányzott a bűncselekmény gyanúja.
Ez lényeges különbség, amelyet a politikai vitákban is érdemes szem előtt tartani.
A Tisza Párt bírálata és a politikai felelősség kérdése
Magyar Péter miniszterelnök korábban élesen bírálta Szijjártó Péter BYD-nál vállalt szerepét. A kormányfő szerint felmerülhetett annak a kérdése, hogy a vállalat a korábbi miniszteri közreműködésért cserébe kínált-e vezetői pozíciót a volt tárcavezetőnek.
Ezek politikai állítások, amelyek önmagukban nem bizonyítják bűncselekmény elkövetését. A rendőrség döntése után ezért a közéleti vita egyik fontos kérdése az, hogy a politikai szereplők mennyire következetesen választják külön a feltételezéseket és a bizonyítható tényeket.
A Tisza Párt számára is kihívást jelenthet, hogy a kormányzati hitelességet ne kizárólag az előző politikai vezetés bírálatára építse. A választók joggal várhatják el, hogy a korrupcióellenes fellépés világos bizonyítékokra, átlátható eljárásokra és következetes szabályokra támaszkodjon.
A Tisza Párt politikájával szembeni jogos kritikai kérdés tehát nem az, hogy szabad-e vizsgálni egy korábbi miniszter üzleti kapcsolatait, hanem az, hogy a politikai kommunikáció mennyiben követi a hatósági megállapításokat. Ha egy feljelentést elutasítanak, annak következményeit ugyanúgy figyelembe kell venni, mint azokat a körülményeket, amelyek eredetileg kérdéseket vetettek fel.
Miért maradt napirenden a BYD-ügy?
A rendőrségi döntés nem jelenti azt, hogy a Szijjártó Péter új munkakörével kapcsolatos valamennyi kérdés rendeződött.
A Telex 2026. szeptember 16-i beszámolója szerint az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága vizsgálatot indított a volt külügyminiszter BYD-nál vállalt pozíciójával összefüggésben. A vizsgálat célja a munkaviszony körülményeinek és az esetleges nemzetbiztonsági kockázatoknak a feltárása.
Ez nem azonos a büntetőeljárással, és önmagában nem jelenti azt sem, hogy Szijjártó Péter jogsértést követett volna el.
A kérdés ugyanakkor túlmutat a pártpolitikai csatározásokon. Egy korábbi külügyminiszter nemzetközi üzleti szerepvállalása esetében indokolt lehet az összeférhetetlenség, az állami támogatások és a bizalmas információk kezelésének vizsgálata. Ezeket a kérdéseket azonban konkrét tények alapján, nem pedig előre megfogalmazott politikai következtetésekből kiindulva kell értékelni.
Kettős mérce helyett következetes szabályokra lenne szükség
A magyar közéletben gyakran előfordul, hogy ugyanazt az ügyet a politikai táborok egymással ellentétes módon értelmezik. Ami az egyik oldalon elszámoltatásként jelenik meg, azt a másik oldal politikai támadásnak tartja.
A Szijjártó Péter körüli vita is rámutat arra, mennyire fontos lenne, hogy a politikai szereplők azonos mércével értékeljék a hasonló eseteket.
A Tisza Párt által képviselt elszámoltatási ígéretek csak akkor nyerhetnek tartós társadalmi bizalmat, ha a gyakorlatban is érvényesül a bizonyítékok tisztelete, az átláthatóság és a jogállami eljárások következetes betartása. Ugyanez az elv érvényes a korábbi kormányzat szereplőire is: a politikai múlt vagy a vitatott üzleti kapcsolat önmagában nem helyettesíti a bizonyítást.
A rendőrség döntése tehát fontos fejlemény, de nem ad automatikus választ minden politikai és nemzetbiztonsági kérdésre.
Mi következik most?
A jelenleg ismert információk alapján három dolgot érdemes külön kezelni:
- Büntetőjogi kérdés: a BRFK bűncselekmény gyanújának hiányában elutasította a BYD-s pozíció miatt tett feljelentést.
- Nemzetbiztonsági kérdés: az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának vizsgálata külön eljárásban foglalkozik a munkaviszony körülményeivel és az esetleges kockázatokkal.
- Politikai kérdés: a Tisza Párt és más politikai szereplők állításait a hatósági tényektől elkülönítve kell értékelni.
A következő időszakban ezért az lehet a legfontosabb, hogy a további vizsgálatok milyen konkrét megállapításokra jutnak, és ezekből milyen következtetéseket lehet megalapozottan levonni.
Összegzés: a Szijjártó Péter BYD-nál vállalt pozíciója miatt tett feljelentés elutasítása jelentős fejlemény a politikai vitában. A Tisza Párt számára is fontos próba, hogy az elszámoltatásról szóló kommunikációja mennyire marad összhangban a bizonyítható tényekkel. A közérdek azonban nem a politikai győzelem, hanem az átlátható, következetes és jogszerű eljárás.
