Nem mindennapi bürokratikus abszurd zajlik Szombathelyen. Mi történik akkor, ha egy újságíró közérdekű adatokat kér egy önkormányzati cégről, a levelek megérkeznek a vállalat szerverére, de mivel a belső spamszűrő benyelte őket, a cég egyszerűen elfelejt válaszolni? A történet csattanója nem a bocsánatkérés, hanem egy hivatalos helyreigazítási kérelem.
A transzparencia és a közpénzek költése mindig kényes téma. Amikor a FókuszPont Média főszerkesztőjeként a SZOVA Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Nonprofit Zrt.-hez fordultam közérdekű adatigényléssel, nem gondoltam, hogy a modern technológia és a hivatali tempó ilyen sajátos keverékével találkozom.
A történetünk jól mutatja, hogyan válhat egy egyszerű informatikai beállításból komoly sajtójogi csatározás.
A spamszűrő mögé bújtatott igazság
Lapunk korábban már kért és kapott is adatokat a SZOVA Nonprofit Zrt.-től a korábbi évekre vonatkozó reklám- és marketing-szerződésekről. Amikor azonban májusban újabb, összesen öt hivatalos megkeresést küldtünk az infopress@fokuszpont.eu címünkről, a vonal túlsó végén síri csend honolt. Mivel a törvényi határidő lejárt, és egyetlen sornyi választ sem kaptunk, joggal számoltunk be arról, hogy a cég falakba ütközteti az adatkiadást.
A cikk megjelenése után azonban felpörögtek az események. A SZOVA vezérigazgatója, Kovács Cecília aláírásával egy hivatalos helyreigazítási kérelem landolt nálunk. A levél lényege? Szerintük valótlanul állítottuk, hogy nem tettek eleget a kötelezettségüknek, hiszen ők nem is tudtak a levelekről.
A cég indoklása szerint az informatikai rendszerük (a Microsoft spamszűrője) „nem biztonságosnak” ítélte meg a FókuszPont hivatalos e-mailjeit, és automatikusan a Spam mappába dobta, majd törölte azok tartalmát. Emiatt állításuk szerint „hivatalos tudomásuk” nem volt a megkeresésekről.
Ki a hibás, ha a hivatal nem olvassa a leveleit?
Itt érkezünk el a történet legizgalmasabb – és jogilag is legfontosabb – pontjához. A SZOVA levelében azt sugallja, hogy a cikk megjelenése után az IT szakembereik hosszas vizsgálattal derítették ki a hibát.
A valóság ezzel szemben az, hogy Én, mint a FókuszPont főszerkesztője emeltem fel a telefont, és hívtam fel a SZOVA titkárságát, hogy megkérdezzem: miért nem válaszolnak?
A telefonos egyeztetés során az ügyintézővel közösen néztük meg a rendszert aki készséggel és nagyon kedvesen állt hozzám, és találtuk meg a spamba keveredett leveleket. Miután elvégeztünk egy oda-vissza tesztelést, bebizonyosodott: mind az infopress@fokuszpont.eu, mind a korábban használt 9700pixels@gmail.com címünk tökéletesen érvényes, működik és napi használatban van.
Ha a SZOVA informatikusa a vizsgálat során felületes volt, és csak a régi Gmail-es címet kereste ahelyett, hogy a teljes rendszert ellenőrizte volna, az az ő belső mulasztásuk.
Jogi csapda: A kézbesítés az kézbesítés
Sajtójogi szempontból a helyzet teljesen világos. A Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok szerint egy elektronikus levél akkor tekintendő hivatalosan közöltnek, amikor az megérkezik a címzett szerverére.
A SZOVA a saját helyreigazítási kérelmében ismerte el írásban, hogy a levelek technikai értelemben beérkeztek hozzájuk. Az, hogy az ő belső szoftverük vagy munkatársaik hogyan konfigurálják a spamszűrőt, és mit törölnek olvasatlanul, az intézmény saját belső kockázata. Ezt a felelősséget nem lehet áthárítani az újságíróra.
Amikor a cikkünk megjelent, a leírt tények a valóságnak pontosan megfeleltek: elküldtük a kérdéseket, a törvényi határidő lejárt, válasz pedig nem érkezett. Így a helyreigazítási kérelmet a FókuszPont Média szerkesztősége határozottan elutasítja.
A tanulság? A közpénzek költésének transzparenciája nem múlhat egy rosszul beállított spamszűrőn. Mi továbbra is várjuk a beazonosított levelek alapján a törvényesen járó közérdekű adatokat – immár a Spam mappán kívül.
