Míg Szombathelyen az Oladi Plató útjainak lefedésével próbálják útját állni a mérgező pornak, a szomszédos Kőszegen drámai mérési eredmények kerültek nyilvánosságra: az egyik utcában a törvényben meghatározott egészségügyi határérték több mint negyvenszeresét mutatta ki a hatósági vizsgálat.
Nem csillapodnak a hullámok a Nyugat-Dunántúlt sújtó azbesztszennyezési ügyben. A Vas Vármegyei Kormányhivatal legfrissebb mérési jegyzőkönyvei szerint Kőszegen, a Hermina utcában riasztóan magas azbesztrost-koncentrációt mutattak ki a környezeti levegőben.
A magyar szabályozás értelmében a levegőben szálló azbesztrostok 24 órás átlagos koncentrációja nem haladhatja meg a köbméterenkénti 1000 rostot. Ezzel szemben a kőszegi Hermina utcában vett minták alapján számított 24 órás átlag elérte a 40 246 rostot köbméterenként, ami több mint negyvenszeres (több mint 3900 százalékos) túllépést jelent. Az egyik rövidebb, négyórás mintavétel során ennél is szélsőségesebb, 76 254 rost/m³-es értéket rögzítettek.
A hatóság a Borostyánkő Gyermekotthonhoz vezető burkolatlan bekötőútnál is végzett méréseket, ahol szintén kimutatták a szennyezést: ott 1430 rost/m³-es 24 órás átlagot mért a kormányhivatal.
Ausztriából származó kőzúzalék a háttérben
Az ügy gyökerei hónapokra nyúlnak vissza. Tavasszal derült ki, hogy több vas vármegyei településen – köztük Szombathelyen, Kőszegen és Gencsapátiban – olyan osztrák bányákból származó kőzúzalékot használtak fel útépítéshez és portalanításhoz, amely veszélyes mennyiségben tartalmaz azbesztet. A méréseket követően a hatóságok megállapították, hogy az utcákban felvert por közvetlen egészségügyi kockázatot jelent a lakosságra.
Szombathelyen az Oladi Plató városrészben mintegy 21 utcát érint a probléma. Ott augusztus végén a városi közgyűlés – központi segítség hiányában – saját forrásból döntött az érintett utak kétrétegű bitumenes lefedéséről, hogy meggátolják a szálló por képződését. A munkálatokat azonban nehezíti, hogy a napokban lakossági kavicslopásokról és az útalap megbontásáról érkeztek hírek, míg a Greenpeace a védőfelszerelés nélkül dolgozó munkások miatt tett bejelentést.
Ez is érdekelhet: Miközben lakásra és kátyúmentes utakra vár a város, a SZOVA 160 milliót szór el saját magára?
Mikor lesz megoldás?
A kőszegi adatok nyilvánosságra kerülése után ismét felmerül a kérdés, hogy a helyi ideiglenes mentesítéseken túl mikor indulhat el a teljes, végleges szanálás. A kormány korábban több milliárdos azbesztalap létrehozását lebegtette meg az érintett települések számára, a végleges mentesítés költségei ugyanis régiónként a több milliárd forintot is elérhetik.
A szakértők emlékeztetnek: az azbeszt belélegzett rostjai beléphetnek a tüdőmélyi szövetekbe, és évtizedekkel később súlyos, daganatos megbetegedéseket (mesotheliomát, tüdőrákot) okozhatnak, ezért a száraz, poros időjárásban a szennyezett burkolatlan utak locsolása és mihamarabbi lefedése elengedhetetlen intézkedés.
